Az Alpokalja természeti képe közlemények 6. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2002)

Vidéki Róbert: A kőszegi Alsó-rétegk botanikai vizsgálata

VIDÉKI R. - HUSZÁR H.: A kőszegi Alsó-rétek botanikai vizsgálata Fűzláp (Calamagrostio-Salicetum cinereáé) — A lápréteket, magassásosokat, nádasokat kis kiterjedésű, szabálytalan alakú, bokorjellegű társulás, a fűzláp (Calamagrostio-Salicetum cinereáé) szakítja meg, amely változatosságot alig mutató növénytársulásként jellemezhető. 2-5 méter magas, sűrű, zárt bokorszerű állományait túlnyomórészt rekettyefűz (Salix cinerea) képezi. A lombkoronaszint rendesen hiányzik, mivel a társulást alkotó Salix cinerea cserje. Gyepszintje változó, 20-90 %-os borítottságú, legtöbbször fajszegény. A társulás másik névadó faja, a szürke nádtippan (Calamagrostis canescens) hiányzik a területről. A zárt, fényszegény cserjeszint alatt elsősorban a határos nádas és magassásos, esetenként lápréti elemek jellemzőek, mint pl. a Phragmites australis, Iris pseudacorus, Lysimachia vulgaris, Eupatorium cannabinum, Mentha aquatica. A TERÜLET BOTANIKAI ÉRTÉKEI A terület védett növényfajai Crocus albiflorus Kit. in Schult, (fehér sáfrány) — Évelő, hagymagumós, kelet-alpin-kárpáti elterjedésű faj (NÉMETH 1990). Areája a Pireneusoktól KözépEurópán át Horvátországig, illetve hazánkig terjed (CSAPODY 1982). Magyarországon ma csak Kőszegnél fordul elő, a Keszthelyi-hegységből eltűnt (Soó 1973). Az irodalmi utalások szerint (FREH 1876, 1883; WAISBECKER 1882, 1891; BORBÁS 1887; HORVÁTH és JEANPLONG 1962; NÉMETH 1990) spontán előfordulását hosszú időn át csak a Gyöngyös patak partján, a Rőti-völgyből ismerték. A faj korábbi irodalmi előfordulási adatai területünkön: A felső réteken (FREH 1876). A felső réteken (WAISBECKER 1882). A felső réteken több helyen (FREH 1883). A felső réteken Kőszeg (FREH 1876) és Rőt között több helyen (BORBÁS 1887). Felső réten Kőszeg (WAISBECKER 1891). Rőti-völgy, az országhatár közelében (HORVÁTH és JEANPLONG 1962; WAISBECKER 1891 nyomán). Spontán a Gyöngyös mentén, ültetve a Királyvölgy felett. (CSAPODY 1980). Királyvölgy, Szabóhegy, Rőti-völgy (JEANPLONG 1987). Az irodalmakban szereplő állománya a Rőti-völgyben vízmű építése miatt szinte teljesen megsemmisült. Az állomány mai helyzete a botanikai publikációk alapján ellentmondásosnak látszik, ugyanis KESZEinek 1994 tavaszán már nem sikerült megtalálni (1997), de KOVÁCS (1994) a Rőti-völgyben az országhatár közelében ritkulónak jelzi. A Rőti-völgyből a Király-völgybe és néhány zártkertbe is telepítettek egyedeket (ANTAL et al. 1990). Ez a kisebb populáció jelenleg is él a Királyvölgyben, egy bekerített, művelt telekkel körülvett gyümölcsösben (KÉSZEI 1997). Az Alsó-réteken csak a közelmúltban került elő. 1989. március 10-én egy kirándulás alkalmával fedezték fel ZENTAI ZOLTÁN és VARGA TAMÁS főiskolai hall14