Az Alpokalja természeti képe közlemények 4. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2001)

Papp Vilmos: Beythe és a Batthyányak

Praenorica Folia historico-naturalia, IV (2001) alföldről menekült francia földre, s onnan tovább az egy ideig türelmet tanúsító Bécsbe. A vallási türelmetlenségéről ismert RUDOLF újra hontalanná tette a hitvalló hugenottát. BATTHYÁNY befogadta, s tudományos működési lehetőséget adott neki. CLUSIUS mögött már hatalmas életmű áll. Ezt egészíti ki a Stirpium Nomenclator Pannonicus (1582), mely Nyugat-Magyarország növényeinek olyan leírása, mely magyar elnevezéseket, sőt hagyományokat is tartalmaz. A gyűjtőutakon - a gombák atlasza is ekkor készült - BEYTHE István és fia is elkísérte a tudóst. A magyar elne­vezések rögzítése saját kezűleg tőle származik. E gyűjtőutakon Őrséget és Mura­mellékét is megjárták. Körmenden a várkertben emlékoszlop együtt említi a három héroszt: BATTHYÁNY Boldizsárt, Cmsius-t és BEYTHÉ-Í. Nem véletlenül. Amellett, hogy a várban zsinatokat is tartottak, nagy tudományos terveket is szőttek. Ne feledjük, hogy itt működött DRAGONUS Gáspár, a nagyhírű prédikátor, aki egyúttal főiskolai szinten teológusképzést is folytatott. Álmaik között volt a körmendi főiskola létesí­tése, mely idővel universitássá alakulhatott volna. Körmendnek jó esélye volt arra, hogy otthont adjon egy ilyen intézménynek. A törökdúlás, az ellenreformáció, majd legeslegvégül Trianon pecsételte meg ilyen terv sorsát. Körmend mind a mai napig ennek kudarcát éli meg. Ebben a közösségben élt legfogékonyabb éveiben BEYTHE András. Azonban még mindig nem állhatunk meg. Nem hangzott el a kültag: Jean AUBRY neve. Hi­vatalosan frankfurti és bécsi könyvárus. О azonban nem egyszerűen kereskedelmi vállalkozó volt, hanem tudós a javából. Humanista körök Padovától Bázelen át Amszterdamig, Bécstől Krakkóig egyenrangú társuknak tekintették. Tőle függött munkájuk. A könyvárus kísérte figyelemmel Európa-szerte a tudományok állását, tartotta számon az újabb kiadványokat, s hívta fel figyelmüket az őket érdeklő mű­vekre. A könyvárus: polihisztor és tudománypolitikus. Jean AUBRY kiváltképpen az volt. Szemmel is tartotta a császári titkosszolgálat. Ő maga is hugenotta. Rendszere­sen küldte, vitte a könyvjegyzékeket Németújvárra. Ezek a könyvek meg is jelentek a BATTHYÁNY-könyvtárban. Számos tilalmazott mű akad közöttük - ekkor már léte­zett az Index Librorum Prohíbitorum is (!) - más áruk közé csomagoltan érkeztek. Azonban ezek nem könyvtárdíszek voltak, hanem olvasott, jegyzetelt művek. Boldi­zsár úr kezeírását őrzik. Viszont Jean AUBRY összekötő kapocs volt a bécsi és po­zsonyi humanisták irányában. ZSÁMBOKI János, Elias CORVtNUS, PURKICHER György doktor és sokan mások üzentek, írtak, látogattak. Azonban még nem szóltunk arról a fiatalemberről, aki BEYTHE István és András életét szintén meghatározta. BATTHYÁNY Boldizsár és ZRÍNYI Dóra egyetlen fia ez, Ferenc. A szülők 1566 januárjában házasodtak. így a hetvenes évek elején született gyermek meglehetősen kései jövevény. Egyetlen maradt. Közte és BEYTHE püspök fia között 6-8 év korkülönbség lehetett. Ez egy bizonyos életkorban megle­hetősen jelentős. Ezért Ferencke nevelését Andrásra bízta az úr, kinek korai halála­kor 26 körül lehetett András és 18-20 körül az ifjú. Ekkor elsősorban nem tanár, ha­nem inkább barát. Ismerve BEYTHE István hittani, pedagógiai, politikai elveit, tudo­mányos ismereteit feltételezhetjük, hogy Ferenc nevelésében az ő hatása érvénye­sült. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom