Az Alpokalja természeti képe közlemények 4. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2001)
Szabó T. Attila (Dr. Biol.): Beythe András (1564–1599?) emlékezete és helye a magyar élettduományok történetében
; , v .. SZABÓ T. A.: Beythe András (1564-1599?) emlékezete (DÁVID Ferenc fia), valamint főként CLUSIUS és németújvári segítőinek pannóniai kutatómunkája nyomán a BEYTHE-családban István és András európai mércével mérve is jelentős és biztos tudományos növényismerettel rendelkezett (SZABÓ és Sz. TÓTH, 1993). 2. Informális magyar humanista tudományos közösségek alakultak a Felvidéken, Nyugat-Magyarországon és Erdélyben. Ezek többé-kevésbé jól dokumentálható kapcsolatban voltak egymással és (főleg BEYTHÉ-k és CLUSIUS révén) kétirányú kapcsolatban voltak Európával is: nemcsak kaptak, de adtak is tudást. A pannon hozzájárulás az egyetemes tudomány fejlődéséhez a gombászat (mikológia) tudományának az első nagymonográfiáját, az első önálló etnobotanikai kiadványt és évszázadokon keresztül Európa-szerte idézett magyar népi növénynevek sorát eredményezte. 3. A tudományos ismeretek terjedésében a Grammatica (1539), az ÚjTestamentum (1541), 2a Ars medica (1577k.), a Herbárium (1578), a Nomenclator (1583), a Fiveskönyv (1595), CLUSIUS (1601), ZSÁMBOKY (1603), JESZENSZKY (1601) munkái egy folyamat megannyi láncszeme. BEYTHE András munkája úgy zárja itthon ezt a sort, hogy nyomdászán" és botanikai szempontból már peremhelyzetű és folytatás nélküli. Nemcsak egy ígéretes tudományos pályát, de egy sokat ígérő korszakot is lezár a magyar és általában a kelet-közép-európai élettudományok történetében. Emlékülésünk zárszavaként elmondhatjuk, hogy a magyar herbáriumirodalom BEYTHE András révén 1595-ben visszatért oda, ahonnan 60 esztendővel korábban elindult: a történelmi Vas megyébe Ennek emlékére gyűltünk itt össze. Ez a terület a XVI. század végén az európai keresztény tudományosság keleti terjedésének határvidékét jelentette. Művelői lényegében SYLVESTER János programja szerint éltek és alkottak. Megfogadták a fiatal SYLVESTER 1527-ben fogalmazott tanácsát, mi szerint: „ Gyűjtsd a tudást, mert lásd pusztul minden e Földön, csak a szellemi kincs élheti túl a halált". IRODALOM BALÁZS J.( 1958): Sylvester János és kora. — Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest. BATTHYÁNY-STRATTMANN, L. (1973): Güssing und die Batthyány zur Zeit der Clusius. — In: Festschrift anlässlich der 400jährigen Wiederkehr der wissenschaftlichen Tätigkeit von Carolus Clusius (Charles de í'Escíuse) im Pannonischen Raum. — Burgenlädische Forschungen Sonderheft (Eisenstadt), 5: 104-121. BEYTHE A. (1595): Fives Könüv. Fiveknek és faknac nevökröl, termezetökröl, és hasznokrul Írattatott és szöröztetöt Magár nyeluön az fő Doctornak és természet tudó orvosoknak Dioscoridesnek és Matthiolusnak bölts irasokbul. 18
