Az Alpokalja természeti képe közlemények 4. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2001)

Papp Vilmos: Beythe és a Batthyányak

PAPPV. : Beythe és a Batthyányak Ez a hatás nem egyszerű katekézis-oktatásban merült ki. Ferenc későbbi po- *' litikaí állásfoglalásai e hatásokat tükrözik. Feleségül azt a POPPEL-LOBKOVITZ Évát veszi el, aki RUDOLF császár által halálra üldözött POPPEL György lutheránus uno­kahúga. A választott hölgy rangban magasan felette áll Ferencnek. Ne feledjük, hogy a XVI. századi BATTHYÁNY-ak nem hercegek, nem is grófok, még egy kis bá­róság sem jut nekik, bár az ország első emberei közé tartoznak. Ámde ezt nem is igénylik. Az esküvő után mindenben az idősödő ZRÍNYI Dórához alkalmazkodik. Vallásához - s mivel SZÉCHY Margit unokája - újra felismert magyarságához a végtelenségig ragaszkodik. Sőt határozottan és céltudatosan képviseli. Neki tulajdo­nítják azt, hogy Ferenc BocsKAY-val szimpatizál, majd BETHLEN Gáborhoz, mint egyetlen dunántúli főúr nyíltan csatlakozik. Az öreg BEYTHE István halála után olyan személyiségeket fogad szolgálatába és udvarába, mint PATAI István, KANIZSAI PÁLFI János, a soron következő püspökök. Magukhoz kötik a már sok évtized óta Németországban, Svájcban működő SZENCZI MOLNÁR Albertet, később BETHLEN kulturális főtanácsadóját. О volt az, aki a genfi zsoltárokat magyarra átültette oly si­kerrel, hogy a közvélemény még ma is azt gondolja, hogy ezek magyar zsoltárok. KANIZSAI PÁLFI János rendelte el elsőként a dunántúli eklézsiákban a genfi mintára presbitériumok szervezését. Ezzel a legnyugatibb Európához közelíti a magyar fal­vakat. Ezt az intézkedését BATTHYÁNY Ferenc oltalmában teszi. Németújvár nagyjelentőségű, kiemelkedő, de nem magányos jelensége a ma­gyar közéletnek. Gönc, Debrecen, Várad, Kolozsvár, Hercegszöllős más-más hang­súllyal ugyanígy él. BEYTHE András Németújvárról nyújt kezet a többiek felé. MELIUS JUHÁSZ Péter, Debrecen első református püspöke is ír Herbáriumot. Bár BEYTHE András 275 címszava közül mintegy 185 esetben érződik MELIUS hatása, véletlenül se tekintsük másolásnak. E kapcsolat több dologról is tanúskodik. Az egyik az, hogy a reformáció első pillanatától fogva az anyanyelven gyakorolt hit és az anyanyelven művelt tudomány elválaszthatatlan kapcsolatát. Oratórium és labo­ratórium működött nemcsak Németújvárott, de az egész országban. A másik szán­dék: a diakónia. Maga a diakónus már nem a papi rend egyik fokozatán álló kleri­kus, hanem az egyetemes papság bibliai és kálvini tanításának eredményeként az élet szerves összefüggésében élő hívő. A diakónia pedig a legszélesebb értelemben vett közszolgálat. Fontos volt a fizika, az asztronómia, a kémia, a matematika, az anatómia. Úgy érezték, hogy az újonnan kivirult botanika közvetlen segítséget kínál minden embernek. Nem kell okvetlenül belehalni a betegségekbe, lehet meggyó­gyulni. Hiszen az az Isten, aki szól Fia: JÉZUS KRISZTUS által, s az Igében, ugyanaz nyilatkozik meg abban a segítségben, amit a füvek által kínál. CLUSIUS tevékenysé­ge is így érthető. Nemcsak hitét hozta a BATTHYÁNY-udvarba, hanem a burgonyát, a vadgesztenyét, orgonát, tulipánt. A riémetújváti Athén héroszainak elmúlásával Németújvár szelleme is meg­halt. Ádám grófi címet kért és kapott. A vagyonért - hiába könyörgött neki anyja: ''' POPPEL Éva - leánytestvéreit is kisemmizte. Németújvár pedig nemcsak szellemé­ben, ígéreteiben, de köveiben is poriadásnak indult. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom