Az Alpokalja természeti képe közlemények 4. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2001)
Papp Vilmos: Beythe és a Batthyányak
Praenorica Folia historico-naturalia, IV (2001) déd-nagybátyjával csakis magyarul - azt lehetne gondolni, hogy levelező hajlamára utal e tárgy. Voltak azonban százszor jellemzőbb dolgok, események az ő életében! Milyen levélre utalhat a sok ezer közül ez az egy? Egyáltalán: küldte, vagy kapta? A sok levél közül tudunk egyről, mely sorsdöntő. 1560. március 28-án keltezte Amboise-ban, a királyi kastélyban. Élete döntő fordulatáról és annak okáról számol be apjának. (Vajon milyen érzésekkel, indulatokkal olvasta a címzett az eretnek, lázadó sorokat?) Részletesen beszámol arról, hogy Párizsban naponta szemtanúja volt a reformációt követő hugenották kivégzésének. Elevenen megégetés, feldarabolás, fejvesztés, akasztás, stb. Miután a két GuiSE-herceg - az érsek és a hadvezér - tiszta terepet akart teremteni, s még nagyobb leszámolásra készült, a királyi udvart áttelepítették az Amboisé-i kastélyba. Azonban még itt is történt tömeges kivégzés. Amikor a királynak meg kellett szemlélnie a több száz felakasztott hugenotta holttestét, a király rosszul lett, - BATTHYÁNY Boldizsár pedig e pillanatokban lélekben hugenottává, evangéliumi keresztyénné lett. Azoknak van igaza, akik ilyen áldozatra készek. Lemondott a követségről, tanulmányait félbeszakította. Körútra indult néhány nyugat-európai megreformált országba. Ekkor találkozott az immáron idős MÁRIA ex-királynével, aki szimpatizált az evangéliumi keresztyénekkel. (Ő FERDINÁND édestestvére!) Felkereste Peter BRUEGHELT, aki az újrakeresztelőkkel ápolt kapcsolatot, majd hazatért. A bécsi Burgba való meghívások elől állandóan kitért. 1566. január 30-án a család ellenkezése ellenében feleségül vette a majdani szigeti hős leányát: Dóricát, aki amúgyis Németújvárott nevelkedett. ZRÍNYI Miklós ekkor már udvarába fogadta, s prédikátorává választotta az első dél-magyarországi református püspököt, a hírneves SZEGEDI KLS Istvánt! MIKSA király tétlenül várta meg a győri táborban 60000 katonájával Szigetvár vesztét. ZRÍNYI Miklós nemcsak hitelezője volt, de eretnek is. A vő: BATTHYÁNY Boldizsár viszont, jutalmat" kapott. SZOKOLI Musztafa budai basa selyemzacskóban MiKSÁ-nak küldte ZRÍNYI levágott fejét. S ezt adta át MIKSA végtisztességtétel céljából Boldizsárnak. Az 1566-os évben peregtek az események. Meghalt Boldizsár apja, dédnagybácsija is. A hatalmas birtokrendszer, s vagyon, a rangokkal egyben a 28 éves fiatalember rendelkezésére állott. Mit kezdjen vele? Ráhárult Nyugat-Dunántúl védelme. A török veszély fokozódott. Más is történt. Oltalmába fogadta nyugat-európai menekültek sokaságát: hugenottákat, újrakeresztelőket, habánokat. Ekkor növekedett meg a rohonci és szalónaki izraelita hitközség is. Lassan kialakult a németújvári Athén. Olyan tudósok kaptak menedéket, működési lehetőséget, mint Carolus CLUSIUS Európa legnevesebb botanikusa. Johannes MANLIUS a Leubachból elüldözött nyomdász, BEYTHE István a sokkönyvű és nagyhatású református püspök, a Dunántúl első református püspöke, Jean AUBRY a bibliopol, kémikusok, orvosok, történészek. Bizony Pozsony, Debrecen, Brassó, de még Graz is örült volna ilyen tudós gyülekezetnek. Ezek mind Boldizsár asztaláról éltek. Volt, amikor 300-400 embernek terítettek. Elsőnek BEYTHE István került Boldizsár udvarába az akkor 12 éves Andrással. Nem BEYTHE Istvánnak volt szüksége a főúri támogatásra. Boldizsár keresett megfelelő embert tervei megvalósításához. BEYTHE Istvánnál alkalmasabbat nem is találhatott volna. Tudós, céltudatos, irénikus, szüntelenül megújuló. A török uralom alatt sínylődő - mai drávaszögi - kicsiny Kő (ma: Kamenác) községben született 23
