Az Alpokalja természeti képe közlemények 4. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2001)
Zagyva Tibor: Szubalpin gyepek mikológiai felmérése az Őrségi Tájvédelmi Körzetben
ZAGYVA T.: Szubalpin gyepek mikológiái felmérése az Őrségi Tájvédelmi Körzetben EGYES NAGYGOMBATAXONOK ELTERJEDÉSI ADATAI AZ ŐRSÉGBEN Az intenzív terepbejárásoknak köszönhetően ilyen, viszonylag kis területről (kb 50 km 2 ) 31, Magyarországra új gombataxont sikerült dokumentálni. További 6 taxon meghatározása folyamatban van. Ezen 31 új gombataxon a következő rendszertani kategóriákba tartozik: Hygrophoraceae: 19 taxon (15 faj, 3 változat, 1 forma) Tricholomataceae: 2 taxon (2 faj) Entolomataceae: 7 taxon (7 faj) Geoglossaceae: 2 taxon (2 faj) Clavariaceae: 1 taxon (1 faj) Annak eldöntésére, hogy valóban új-e ez a 31 taxon Magyarországon, elsősorban RiMÓCZl Imre (1994) gombatérképezési adataira hagyatkoztam. Sok esetben azonban a Magyar Természettudományi Múzeum adattárát is igénybe vettem annak eldöntésére, hogy valóban új-e az adott faj Magyarországon. Több gombataxont regisztráltam a Vendvidék szubalpin gyeptársulásaiban, amelyek utolsó hiteles adata Magyarországról több mint 40 éves. így pl. a Dermoloma cuneifolium (Fr.) Ortoii ss. Fr. Lge., Lund. fajnak, amelyet BABOS Lórántné dokumentált 1955. október 10-én, s BOHUS Gábor határozott meg. A fajnak azóta sincs további adata egészen 1995. október 12-ig, amikor Felsőszöinökről került újból elő. Ugyanígy pV$ Hygmcybe unguinosa legutolsó adata а ВШк hegységből, í 955-ből ismert Bár ezek az adatok már inkább történeti jelentőségűek, mégseni'vezettem bç evendyidéki fajokat új taxonokként, hanem jelen publikációban közlöm a hatvanas, hetvenes évekből első bizonyított magyarországi előfordulási adatokat is. Ezektől függetlenül előfordulhat, hogy nem ismerve egyes nwgángyűjtemcnyek fajlistáját, olyan taxont említek ezen dolgozatomban, melyet más gyűjtő rnár évekkel ezelőtt regisztrált valahol, s ily módon nem tőlem származik az adott taxon első magyarországi adata. . . —.••* Annak megítélésére, hogy mennyire ritka az adott taxon Európában, a Hygrocybe taxonoknál a már említett BoERTMANN-publikációt vettem alapul, de több „higroforológussal" is konzultáltam ez ügyben. Ami a többi taxont illeti, BON munkáit vettem alapul. Taxonómiailag a Hygrophoraceae családnál BpERTMANN rendszerét követtem, három kivétellel (H. olivaceonigra, К pseudocanica var. tristis, C. cinerea), s megemlítem külön még a H. citrina-t is, ami egyébként BOERTMANN szerint nomen ambiguum. A többi taxonnál (Entolomataceae, Tricholomataceae stb.) a MOSER-Í rendszertan és nevezéktan elvei szerint jártam el. Az egyes gombataxonok veszélyeztetettségének kifejezésére az IUCN Red List (1995) kategóriáit alkalmaztam. Ezek veszélyeztetettséget jelző kategóriák, amelyek bioindikátor jelentőségű, stressz-toleráns életstratégiájú Hygrocybe, J)ermoloma, Porpoloma, Entoloma génusz taxonjaira vonatkoznak. Különös jelentőségűek lehetnek egy rét-ökológiai munka során, hiszen velük jellemezni lehet az adott 146
