Az Alpokalja természeti képe közlemények 4. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2001)

Zagyva Tibor: Szubalpin gyepek mikológiai felmérése az Őrségi Tájvédelmi Körzetben

ZAGYVA T.: Szubalpin gyepek mikológiái felmérése az őrségi Tájvédelmi Körzetben ségből (Hygrocybe intermedia, H, citrina, H. persistens, Pleurotus eryngii, Hygrocybe sciophana - valamennyi gyűjtési adata: Szalafő, 1982.X.2.). Ez utóbbi hat taxont természetesen a fent említett kutatók dokumentálták. A közlemény második részében 42 kiválasztott vendvidéki gyepterületet RALD (1985) módszerével konzervációs értékük szerint minősítem. RALD (1985) a következő négy kategóriát állította fel (3. táblázat). Konzervációs érték A nedűgombataxonok száma országos jelentőségű (1) 17-31 (11-21 egy bejáráskor) regionális jelentőségű (2) 9-16 (6-10 egy bejáráskor) helyi jelentőségű (3) 4-8 (3-5 egy bejáráskor) nincs jelentősége (4) 1-3 (1-2 bejáráskor) 3. táblázat. Gyepterületek konzervációs értéke RALD (1985) alapján Mivel 1994 szeptembere és 1998 novembere között folyamatosan kmtrolláTtam a területeimet, így a kiértékeléshez a nedűgombataxonok számáriak alapjául: a RALD által közölt első értékeket vettem, minden egyes esetben 10000 m

2 gyepterületre (100 x 100 m). Emellett mindig ügyeltem árra, hogy ez a 1000Ö ín

2 gyepterület lehetőleg egységes gyeptársulást képezzen, illetve rie legyen utakkal, kerítésekkel, portákkal szétszabdalva. A réttársulások meghatározását KOVÁCS (1^95) publikációjából merítettem, illetve más esetekben PrLS (1994) rétkátalógUsát haaztiältanL Az 1994-1998 között 42 olyan, 10000 m

2 terülem veridvidéki gyepet kutattam folyamatosan, amelyek már edényes flórájuk alapján magas konzervációs értéket képviseltek. Ezek a gyepek a következő három vendvidéki község területén fekszenek: 10 gyep Apátistvánfalva területéről, 15 gyep Kétvölgy területéről valárhint 17 gyep Felsőszölnök területéről. Orfalu, Alsószölnök és Szakoriyfalu területéről csak részmegfigyeléseket végeztem, így egyelőre ezeket az adatairhat kutátóiriunkámban nem közlöm. Az Őrségi Tájvédelmi Körzet többi részét érintő területet ez idáig ilyen szempontból még nem kutattam és RTMÓCZI Imre és kollégái sporadikus adatain kívül más sem ismert innen. Ezen utóbbi adatok viszont elégtelenek ahhoz, hogy teljes képet alkossunk az Őrségi Tájvédelmi Körzet keleti részének réti mikoflórájáról, illetve annak recens állapotáról, hiszen a fönt említett adatok többsége a hetvenes, hatvanas és még régebbi évekből származnak. 140