Az Alpokalja természeti képe közlemények 4. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2001)

Czigány Boglárka–Ábrahám Levente: Nappali lepkék diverzitásának vizsgálata három jellegzetes göcseji élőhelyen (Lepidoptera: Rophalocera)

CZIGÀNY В. — ÁBRAHÁM L.: Nappali lepkék diverzitásának vizsgálata három göcseji élőhelyen geterdők (Querco-Ulmetum). A déli kitettségekben azonban a cseres kocsanytalan tölgyesek (Quercetum petreae-cerris) is megjelennek. A völgyekben azonban a potenciális növénytakaró helyett ma réteket, legelőket és szántókat találunk. A vizsgálat alapjául szolgáló területek három, a kistájra jellemző élőhelyet jelentettek: egy nedves rétet, egy félszáraz rétet és egy mezőgazdasági területet. A nedves rétet délről az Alsó-Válicka határolta, s a transzekt a patak mellett párhuzamosan helyezkedett el. Északi határa a Páka-Dömefölde és Kányavár község közötti közút volt. Keleti és nyugati határán egy-egy vízelvezető árok helyezkedett el. Jellemző növénytársulása Alopecuro-Arrhenatheretum, melyben a nappali lepkék táplálék forrását a Filipendula ulmaria, Lythrum salicaria, Lysimachia vulgaris és a Sanguisorba officinalis jelentette. Ez a Göcsejre jellemző élőhely sok száz vagy ezer éves emberi beavatkozás hatására alakult ki. Az élőhely állapotának fent maradása csak az évenkénti rendszeres kaszálás eredményeképpen biztosítható. A félszáraz rétet északról a Vári-hegy felé vezető út határolta, délen kökényből és vadrózsából álló bokros sáv húzódott. Keletről egy gyertyános-bükkös állomány, nyugatról pedig és akácos állomány zárta le a mintavételi területet. E terület vegetációját tekintve igen változatos képet mutatott. Jellemző nektár termelő fajai: Trifolium medium, Achillea millefolium, Agrimonia eupatoria, Campanula rotundifolia, Centaurea jaceoy Gallium molhißp^Vicia sepium. A. Solidago gigantea megjelenése azonban már értyhe degradációra utalt. Ezen kívül a területet, emberi zavarás nem érte. A mezőgazdasági terület a félszáraz rét és a nedves rét között helyezkedett el. A területen búzát termesztettek a vizsgálati évben. Északról rozstábla, illetve a gazdasági vasút határolja. Délen egy mezővédő erdősáv húzódott, ez segített az uralkodó déli szél lefogásában. A keleti és a nyugati oldalon pedig a Vári-hegy felé vezető földút húzódott. A vizsgálat során, a május eleji időszakban vegyszeres kezelés nyomaival is találkoztunk, amely a területen végzett más emberi tevékenységekkel szántás, aratás - együtt jelentős hatással lehet az itt élő lepkepopulációkra. A vizsgálatok során alkalmazott mintavételi módszer az un. „line transect" módszer (SOUTHWOOD, 1984; DEMETER és KOVÁCS, 1991) volt. A transzektek méretét a vizsgálandó élőlény csoport mérete, térfoglalása határozza meg. Lepkék esetében, a már kialakult gyakorlat szerint ez 10x10 m-es kvadrátot jelentett. Maga a mintavételi sáv 10 ilyen majdnem homogén élőhely egységből állt, azaz egy*egy mintavételi terület nagysága lOxlOOm

2 volt. A mintavételi transzektek széleit karókkal jelöltük meg. A vizsgálatok során az egyes kvadrátokban 5-7 pere időtartam alatt végeztük el a mintavételezést. Az egész vizsgálat során a mintavételi időpontú* kat úgy választottuk meg, hogy követni tudjuk egy-egy generáció szaporodási ciklusát és a populáció nagyságának változását, ezért a mintavételezést március közepétől szeptember elejéig végeztük. A lepkéket csak kivételes esetben fogtuk meg határozás céljából, ügyelve arra, hogy viselkedésüket a legkisebb mértékben se zavarjuk. A mintavételt optimális időjárási körülmények (napsütés, meleg) között végeztük, ha ez nem sikerült, akkor megismételtük a mintavételezést. Az élőhely állapotában bekövetkező változásokat, emberi beavatkozásokat lejegyeztük. 92