Az Alpokalja természeti képe közlemények 3. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1996)
VÍG К.: A Nyugat-magyarországi-peremvidék lévélbogár faunájának alapvetése (Coleoptera: Chrysomelidae sensu lato) Az Alpokalja területéről csak irodalmi adatai ismertek, hiteles bizonyító példány nincs a birtokunkban. Magyarország egyetlen pontjáról van egy példány a MTM Állattára gyűjteményében (Siófok, coll.: LICHTNECKERT). Kőszegi előfordulása kétséges, bár elképzelhető, hiszen a faj előfordul a Keleti-Alpokban is. Gonioctena viminalis (LINNAEUS, 1758) Gonioctena viminalis — FREH, 1878: 22 [1] Phytodecta viminalis —KASZAB, 1937: 179 (FREH, 1878 nyomán) Kőszeg [1] Sopron: Lövérek, 1954. VII. 10., KZ, (MTM Állattára). Kisunyom: Hidegkúti-patak, 1988. V.9., VK. Velem, 1988.VI.26., VK; Velem: Szent Vid, 1988.VII.3., VK. Apátistvánfalva: Zsida-patak völgye, 1994. V. 10., VK; Farkasfa: Feketetó, 1982.V.31., 1983.V.22., Rí, (RImgy); 1983.V.22., SzD [5], 1983.V.22., PA [3]; Hegyhátszentjakab: Vadása-tó, 1982.V.30., PA; Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1982.V.31., 1983.V.23., PA [6]; Szalafő, 1983.V.25., TS; Szalafő: Szala-rét, 1983.V.25., Rí; Viszák: Lugosi-erdő, 1983.V.27., TS. Holarktikus elterjedésű faj, amely Magyarország hegyvidéki területein, vizenyős" réteken helyenként tömeges. Tápnövényei különféle fűzfajok (Salix-spp.). Az Őrségből nagyobb példányszámban került elő. Phratora laticollis (SUFFRIAN, 1851) Pinnye, 1917.IV.6. [2], 1917.IV.21., SR, (MTM Állattára). Meggyeskovácsi: Rába-part, 1979. VI. 1., ÁL; Nemesmedves, 1979.V.l., Rí; 1979.V.2., PA [4]. Bozsok, 1980.VI.29., Rí; Velem: Borha-forrás, 1980.VI.27., Rí [2]. Farkasfa: Fekete-tó, 1982.V.2., Rí, (RImgy); 1983.V.22., PA [7]; 1983.V.22., SzD; Hegyhátszentjakab: Vadása-tó, 1982.V.30., PA; 1983.V.28., Rí; Nagyrákos, 1982.V.3., PA [3]; 1982.V.3., Rí [2]; Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1982.V.3L, 1983.V.23., PA [2]; Rátót: Rába-part, 1985.VI.il ., SzD; Szalafő, 1982.V.l., Rí [3]; 1982.V.29. [8], 1983.V.21- 28. [5], 1984.ГХ.29., PA; Szalafő: Borjas-erdő, 1979.VI.4., ÁL; Szőce: tőzegmoha-láp, 1982.VIII.20., Rí. Előfordul Európától Szibériáig, valamint a Kaukázusban és Szíriában. Magyarországon elterjedt és helyenként, pl. az Alpokalján gyakoribb előfordulású. 96
