Az Alpokalja természeti képe közlemények 3. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1996)

VÍG К.: A Nyugat-magyarországi-peremvidék levélbogár faunájának alapvetése (Coleoptera: Chrysomelidae sensu lato) tő, az Alpokaljának nevezett terület csak egy középtája a Nyugat-magyarországiperemvidéknek. A szigorúan vett Alpokalja („Praenoricum") a Kisalföld kavicstakarós peremvidékét lezáró három kristályos hegységroncsból: a Kőszegi-, a Sopronihegységből és a Vas-hegyből, illetve Vasi-Hegyhátból és a Kőszegi-hegység hegylábfelszínéből (Kőszeghegyalja - Pinka-fennsík) áll (ÁDÁM, 1975). HORVÁTH Ernő, az Alpokalja Természeti Képé" Kutatási Program egykori vezetője szerint: „Az Alpokalja Természeti Képe kutatási területe magába foglalja Vas megye egész területét (függetlenül a Praenoricum határától); Győr-Sopron megyéből a Repce vonalától nyugatra eső területeket, Zala megyéből egyelőre a Praenoricum flóravidék határáig (Alsó- és Felső-Válicka-völgy vonaláig) terjedő területeket. Később ezt a Türje-Zalavár-Nagykanizsa-Letenye vonaláig, vagyis nagyjából az erdeifenyő (Pinus silvestris) összefüggő elterjedési határáig kívánjuk kiterjeszteni." (HORVÁTH, 1980: 353 p.). Egy másik helyen így fogalmazott: „Kutatási területünk nemcsak Vas megye területét öleli fel, hanem magába foglalja a növényföldrajzi alapon vett Alpokalja, vagyis a Preanoricum területét. Ez viszont azt jelenti, hogy Győr-Sopron és Zala megyék területére is kiterjeszkedik." (HORVÁTH, 1981: 17 p.). Pontosítva a növényföldrajzi besorolás alapján (Pócs, 1981), a Magyar Alpokalja, vagy Nyugat-Dunántúl flóravidéke a Göcsejt (Lentitől Zalalövőig), az Őrséget és a Vasi-dombvidéket (Őrség és a kerkavölgyi Hetes), a Magyar Alpokat (Soproni-, Kőszegi-hegység, Vendvidék) és a Lajta-hegységet foglalja magába. Az a terület, ahol a program során a tényleges kutatás folyt e meghatározások által körülhatárolt területet jelenti, bár a Nyugat-zalai-dombság és különösen a Kelet-zalai-dombság már kiesett a kutatók tevékenységéből. Mindezek ellenére, vállalva a tájbesorolás hibáit és ellentmondásait, az ÁDÁM László (1975) által meghatározott, a Nyugat-magyarországi-peremvidék definíció alá eső terület levélbogár faunájának összefoglaló alapvetését adom jelen dolgozatban. A teljesség kedvéért a fajlistába felvettem a történelmi Sopron, illetve Vas megye Ausztriához csatolt részeiről származó, a feldolgozott gyűjteményekben őrzött levélbogár anyagot is. A FAUNISZTIKAI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI-PEREMVIDÉK TERÜLETÉN Hazánk állatvilágának tervszerű kutatása a múlt század második felében kezdődött. A kutatómunka eredményei a század végére egy hatalmas, a maga korában egyedülálló tanulmánykötetté összegződtek. A századforduló magyar zoológus generációja, eleget téve HORVÁTH Géza, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának 1893. február 9-i ülésén elhangzott felhívásának, három kötetben összefoglalta addigi ismereteinket a Magyar Birodalom 4