Az Alpokalja természeti képe közlemények 3. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1996)
PRAENORICA Folia historico-naturalia, Ш (1996) Longitarsus lateripunctatus personatus WEISE, 1893 Bozsok, 1980.VI.29., PA; Kőszeg, 1980. V.2. PA. A nálunk is honos alfaj Dél- és Délkelet-Európában él. Magyarországon ritka. Longitarsus linnaei (DUFTSCHMIDT, 1825) Nagy-Sitke, 1909., HG, (MTM Állattára). Magyarszombatfa: Szentgyörgyvölgyi-patak, 1994.VI.21., VK; Szőce: tőzegmoha láp, 1993.V.U., VK [3]. Közép-Európa déli felében, Délkelet-Európában, Kisázsiaban fordul elő. Hazánkban elterjedt és gyakori faj. Longitarsus luridus (SCOPOLI, 1763) Longitarsus luridus — FKEH, 1878: 23 [1]; KASZAB, 1937: 179 (FREH, 1878 nyomán) Kőszeg [1] Rum, 1909. [2], (MTM Állattára); Szarvaskend: Csörnöc-völgye, 1992.V.l., DR; Tömörd: Nagy-tó, 1991.IV.20., VK. Kőszeg, 1937. V12., SzG, (MTM Állattára); Kőszeg: Király-völgy, 1981.IV.3., PA; Kőszeg: Szabó-hegy, 1979.IV.28., PA [5]; 1983.V.6., Rí; Velem, 1979.IV.29-30., PA; Velem: Velemi gesztenyés, 1988.IV.23., NF [4]. Apátistvánfalva, 1993. V11., VK; Farkasfa: Borjas-erdő, 1985.V.7., Rí, (RIrngy); Farkasfa: Fekete-tó, 1982.V.2., Rí; Felsőmarác: Himfai parkerdő, 1984. VIII. 19., PA; Hegyhátszentjakab: Vadása-tó, 1982. V.2., PA; Kerkáskápolna: Kerka-part, 1993.VIII.4., VK; Kétvölgy: Ritkaháza, 1993.Ш7., 14], 1994. VI. 18., 1994.VHI.9., VK [4]; Kondorfa, 1982.IV 10., PA; Körmend: Rába-part, 1987.IV.20., PA [2J; Nagyrákos, 1993.V11., VK; Orfalu, 1994.VTÍI.5., VK; Orfalu: Hegyvámföld, 1994. V. 10., DR [4]; Őrimagyarósd, 1986.V.3., PA; Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1982.V.2., Rí; Pankasz: Zala-part, 1986.VII.6., Rí, (RIrngy); Szaknyér, 1993.VII.5., VK; Szalafő, 1982.IV.il . [5], 1982.IV12., 1982.V1., 1984.IX.29., PA [3]; Szalafő: Felsőszer, 1987.VHI.20-21., Rí, (RImgy); Szalafő: Papszer, 1985.V1., Rí [5], (RImgy); Szalafő: Szala-rét, 1993.VI.18., VK; Szőce, 1993.V.U., DR; Velemér, 1987.IV. 18., PA; Velemér: Veleméri-hegy, 1993.VI.20., Rí, (RImgy). Csaknem egész Európában és Szibériában honos. Magyarországon mindenütt elterjedt és különösen vizenyős helyek közelében közönséges. Az Alpokalján gyakori előfordulású. 125
