Az Alpokalja természeti képe közlemények 3. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1996)

VÍG К.: A Nyugat-magyarországi-peremvidék levélbogár faunájának alapvetése (Coleoptera: Chrysomelidae sensu lato) Csörötnek: Huszászi-patak, 1983.V.2L, 1993.

VI. 18., Rí [2], (RImgy); Farkasfa: Borjas-erdő, 1985.V.7., Rí [2], (RImgy); Kondorfa: Lugos-patak, 1984.

VI. 11., Rí; Nagyrákos: Zala-part, 1985.VI.6., Rí [2], (RImgy); Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1985.V.1., Rí [2], (RImgy); Szalafő, 1983.V.2128. [2], 1987.IV. 18., Rí, (RImgy); Szalafő: Borjas-erdő, 1985.V.3., Rí [2], (RImgy); Szalafő: Papszer, 1985.V.1., Rí, (RImgy); Szakonyfalu, 1993.VI.19., Rí, (RImgy); Szőce: Nádasdi-erdő, 1985.V.4., Rí, (RImgy); Velemér: Veleméri-hegy, 1987.IV. 18., Rí, (RImgy). Előfordul Európában, a volt Szovjetunió európai felének déli részén a Kaukázusig. Magyarországon a síkság és a dombvidék vizenyős helyein, ártereken, folyóvizek mentén elterjedt és gyakori. Az Őrség területén nem ritka. Longitarsus absinthii KUTSCHERA, 1862 Longitarsus absithii — KASZAB, 1962b: 325 [1] Fertő-tó [1] Nyugat- és Közép-Európában honos, Angliától a Balkán-félszigetig. Magyarországon nagyon ritka, csak Budapest mellől (Leányfalu) és a Fertő-tó mellől ismeretes. Azonban a Fertő mellett gyűjtött példányt nem találtam a MTM Állattára gyűjteményében. Előfordulása az Alpokalján megerősítésre szorul. Longitarsus anchusae (PAYKULL, 1799) Longitarsus anchusae — CsiKI, 1941b: 333 [1] Kőszeg [1] Pinnye, 1915.V.11., 1915.V.24. [3], 1916.IV.23., SR [2], (MTM Állattára). Európa nagy részében elterjedt, keleten a Kaukázusig és Szíriáig. Magyarországon mindenfelé előfordul és gyakorinak mondható. A vizsgálati területről azonban csak Pinnyéről vannak példányaink. Longitarsus atricillus (LINNAEUS, 1761) Kőszeg, 1979.IV.28., PA. Csaknem egész Európában elterjedt. Magyarországon szórványosan sokfelé előfordul, de ritkább. 122