Az Alpokalja természeti képe közlemények 3. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1996)
VÍG К.: A Nyugat-magyarországi-peremvidék levélbogár faunájának alapvetése (Coleoptera: Chrysomelidae sensu lato) Pinnye, 1913.1.6., 1913.III.20,1915.IV.1. [3], 1916.IV.23., SR, (MTMÁllattára). Szarvaskend: Csörnöc-patak völgye, 1992.V.l., DR [2]. Hegyhátszentjakab: Vadása-tó, 1982.V.3., PA; 1982.V.3., RI; 1983.V.28., Rí [2], (RImgy). A mediterrán és az arktikus részek kivételével szinte egész Európában, Ázsiában a Csendes-óceán partjáig és Japánban is megtalálható. Magyarországon az Alföld, a hegy- és dombvidék vizenyős helyein elterjedt és gyakori. Tápnövénye a kányazsombor {Alliaria petiolata). Az Alpokalján nem ritka. Phyllotreta striolata (FABRICIUS, 1801) Kőszeg, 1983.II.4., PA [6]; Kőszeg: Stájerházak, 1983.V.7., Rí; Kőszeg: Szabó-hegy, 1983.V.6., Rí; Velem, 1981.XI.15., PA; Velem: Szent Vid, 1980.V.3. PA. Csörötnek: Huszászi-patak, 1983.V.21., Rí; Farkasfa: Fekete-tó, 1982. V.2., PA; Hegyhátszentjakab: Vadása-tó, 1982.V.3., PA; Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1982. V.2., Rí [3], (RImgy); Szalafő, 1982.IV. 11., PA [2]; Szalafő: Felsőszer, 1982. VII. 10., Rí, (RImgy); Szőce, 1953.XI.15., KZ-ES [9], (MTM Állattára); Szőce: tőzegmoha láp, 1961.XI. 15., ES-KZ [2], (MTM Állattára); Velemér, 1987.IV. 18., PA. Csaknem az egész Palearktikumban előfordul, továbbá Észak-Amerikában, keleten Thaiföldig, Kínáig. Magyarországon elterjedt, de nem számít gyakori fajnak. Phyllotreta tetrastigma (COMOLLI, 1837) Phyllotreta tetrastigma ab. weiseana — KASZAB, 1962b: 273 [1] Phyllotreta tetrastigma — ROZNER, 1987: 106 [2]; VlG, 1991: 605 [3] Kőszeg [1], Kőszegi-hg. [21, [3] Kőszegi-hg., 1936.IX.24-29., Univ. Budapest, (MTM Állattára); Kőszeg: Stájerházak, 1980.V.2., 1983.V.7., Rí [3]. Szőce: tőzegmoha láp, 1961.XI.15., ES-KZ [3], (MTM Állattára). Előfordul Észak- és Közép-Európában, a Balkán-félsziget északi felén át keleten Szibériáig. Magyarországon a hegyvidékeken fordul elő, de mindenütt ritka (10. ábra). A faj példányait korábban csak a Bükkből (Lillafüred) és a Zemplénihegységből ismertük. Újabban előkerült a Bakonyból is (ROZNER, 1990), a Kőszegihegység területéről, illetve a Bükki Nemzeti Parkban végzett gyűjtések során további három példánya került begyűjtésre (TOMOV és mtsai., 1996). 114
