Az Alpokalja természeti képe közlemények 2. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1987)

Kordos, L.: Aprógerinces-fauna vizsgálatok egy vaskori telepen (Sopron-Krautacker)

nájában a következő taxonokat lehetett kimutatni : Piaoea indet., Rana sp.. Bufo sp., Laoerta ap., Anguis fragilis

. Ophidia indet., Talpa europaea

. Sorex araneus

. Apodemus agrárius

. Micromys minutua

. Mua sp., Mi

его

tua arvalis

. Pitymys aubterraneus

, Arvlcola terrestris

. A fiatalabb talaj, a barna erdőtalaj aprógerinces faunája ennél gazdagabb volt: Pisces indet., Rana sp., Bufo sp., Pelobates fuseus

, Lacerta sp., Talpa europea

, Crocidura sp., Sorex araneus , Glis glis

. Apodemus sylvaticustauricus csop., Cricetus cricetus

. Microtus arvalis, Pitymys subterraneus

. Myodes glareolus

. Arvlcola terrestris

. A két talajtípus aprógerinces faunája közötti lényeges különbség, hogy az erdei pocok /Myodes glareolus/, a hörcsög /Cricetus ericetua/ éa a nagypele /Glia glia/ csak a fiatalabb talajban fordul elő. A néhány taxonos különbség a vizsgált 8 talajszelvény 21 mintájában következeteaen kimutathatő volt, ezért valószínűleg olyan környezetváltozáat is jeleznek, amely a talajképződés megváltozásával is együtt járt. A sopron-krautackeri vaskori telep csaknem egy évezredet ölel fel az i.e. 8-9. századtól az első század közepéig. A legkorábbi leleteket tartalmazó urnasiros kultúra gödréből /170.sz./ az alábbi fajokat lehetett kimutatni: Pièces indet., Bufp sp., Talpa europaea

. Crocidura leucodon

. Apodemus aylvaticus-tauricus csop., Mus sp., Cricetus cricetus

. Mi

егоtus arvalis

. Pitymys subterraneus

. Az urnasiroa kultúrát követően 2-3oo éven át lakatlan volt a terület, majd a római korig folyamatosan telep mutatható ki. Az i.e. 600 ás 100 évek között az objektumokból kimutathatő aprógerinces fauna taxonállománya jelentősen bővült a korábbi állapothoz képest, elaősorban az alábbiakkal: Rana temporaria . Rana eaculenta

. Pelobates fuscus

. Lacerta indet., Anguis fragilis

. Ophidia indet., Apodemus agrárius

. Micromys minutus

. Glis glis

. Myodes glareolus

. Arvi

cola terrestris

. A telep fiatalabb szakaszában lezajlott aprógerinces faunafejlődésről az uj taxonok kimutatásán tul jelentősebb képet alkothatunk különböző szempontú gyakoriságuk vizsgálatával / L. 1. ábra/. Mindezek alapján a telep mikrofaunájának szukcessiőját három jellemző szakaszra lehet bontani. îi-SSSîESSS1

*

6

* 1000 és 600 között. A löszre települő idősebb kotutalaj nyilt térszint mutató gerincesei e talaj áthalmozásával kerültek a régészeti objektumokba, ahol elsősorban varangyokkal és anthropofil egérfajokkal /pirók, házi, törpe egér/ gyarapodtak. ül-SÍSiSSüS• i,e

» 6°° ^

s 450 évek között. A közelben nagyobb kiterjedésű nyilt és mocsaras vizes terület lehetett, amely jellege csökkent mértékben később is megvolt.' Ezt a vizi pocok /Arvlcola/ ugrásszerű megjelenése jelzi a legjobban. III._szakasz i.e. 450 és 80 évek között. A nedvesedésben megmutatkozó klimaromlás, az erdős vagy bokros területek megnövekedése mutatható ki, amelynek során a II. szakaszhoz képest árnyaltabb /főleg bóka és pocok fajokban/és gazdagabb aprógerinces fauna jelenik meg. A Sopron-Krautacker vaakori lelőhelyen kimutatott aprógerinces fauna tágabb és általánosabb értelmezésben a Kárpát-medencére kifejlesztett gerinces faunaszakaszok szerint a kőháti szakasz végére és az alföldi szakasz elejére tehető, amikor a napjainkban is helyszínen élő állatok mutathatók ki,, de gyakorisági értékükben eltérnek a recens állapottól. Ezt a beosztást a szubatlantl szakasz első felével lehet korrelálni. Klimatológiai szempontból jelentős,