Az Alpokalja természeti képe közlemények 2. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1987)

Jeanplong, J.: Jelentősebb hasznosítható réttársulások az Alpokalja Vas megyei részén

és értékes uj adatokkal gazdagították ismereteinket /PÓCS et al. 1958,1962/. A hazai láprétek részletes ökológiai, cönológiai feldolgozása során KO VÁCS MARGIT a Kőszegi-hegység előtereben, Csepreg környékén és az Őrségben végzett feltáró munkát /KOVÁCS 1956,1962/. Vas megyében a mezőgazdaságilag legjobban hasznosítható rétek a Rába és mellékfolyói /Arany-patak, Perint, Gyöngyös, Repce és a Herpenyő/ közelében vannak. A Pinka szerepe a határ közelében nem számottevő. Időnkint árviztől is szenvednek ezek a területek. Az őrségben az erodált, savanyu talajon gyenge termőképességnek a gyepterületek, a Kemenesháton /Cser/ száraz, sovány talajon a termesztett takarmány közepes minőségű ез alacsony hozamú /BALÁZS,

P., DŐRY, J. és VINCZEPPYjI. vizsgálatai nyomán/. A megyében 9 gyeptipust ismertettek /dominancia szerint/: 1. réti csenkesz-, 2. aranyzab-, 3. tarackos tippan-, 4. franciaper

je-, 5. vöröscsenkesz gyep, 6. magassásos, 7. angolperje legelő, 8. tarajosclncor-vöröscsenkesz legelő, 9. cérnatippan-soványper

je legelő /BALÁZS -DŐRY-VINCZEFFY 1962/. Az Őrségben a növénytermesztés mindig elmaradott volt az állattenyésztéssel szemben. A takarmányt a rétek és a legelők biztosították. Ahol a gyepeket nem kaszálták, ott a területek visszaerdősültek. A talajok humusztartalma alacsony /1-1,5 %/, minősége rossz. A talajjavítás mellett a jövőben a gyepterületek javítását /lazitás, meszezés, műtrágyázás/ is gondosan el kell végezni /BÉLÁK 1963/. Ausztriában a Szerző emiitett tevékenységén kivül Burgenlandban EGGLER /1959/ és GÜGLIA /1968/, Jugoszláviában a Mura és Dráva környékén ILIJANld és SEGULJA /1983/ folytattak rétcönolőgiai im ökológiai vizsgálatokat. Jelen tanulmány az 1978-83 években végzett ujabb vizsgálatokkal /KőszegJák között/, valamint a Rába árterén 1955-63 között folytatott cönológiai és hozamvizsgálati anyagból nem publikált részletek közlésével kivan hozzájárulni az Alpokalja réttársulásainak ismeretéhez. TERMÉSZETI VISZONYOK A ïËïâÎSSi-îSléEiÎÉS» £f?ul2M§Í2EÍá22Í taglalása nem képezi a dolgozat tárgyát. ÁDÁM LÁSZLő munkáira utalok, aki a Nugat-magyarországi peremvidék természetföldrajzi jellemzését adta. E táj heterogén arculata, ami a domborzatban, éghajlatban vízrajzban, talajaiban, növény- és állatföldrajzában egyaránt mutatkozik /ÁDÁM 1975,1975a,1974/. Sl2£i25ÎiiE5i_SîiËS5555§aSêï a tárgyalt terület rétjei faji összetételében is érvényre jutnak. A három flórajárás: 1. Ceticum /Kőszegi-hegység/, 2. Stiriacum /Vendvidék/, 3« Castriferreicum /Vasi dombság, Alpi előtér/ differenciális fajokkal mutatkozik. A Kőazegi-hegjségben igen elterjedt franciaperjés kaszálók /

Pas tinaco-Arrhena there tum

/ montan dealpin elemei: Lathyrua montanua

. Astrantie major

. Crocus alblflorus /Királyvölgy, Szabóhegy, Rőti-völgy/, Polygala comosa var. stricte, Cákon a Dianthus carthusianorum feltűnő. A Vendvidéken a hegyi vöröacaenkeszes réteken /Ревtuco rubrae-Cynosure

tum/ tömeges a szubmediterrán Moenohia mantica

. a lápréti Polygala amarella

, a montán Nárdus s tri

с

ta kisebb szerepű. A Vasl^dombság mészkerűlő kékperjés rétjein /Junco-Molinietum/ Nárai sellett a Hemerocallis lilio-asphodelus

. Gentiana pneumonanthe

. Iris sibirica

. Ják - Balogunyom között a Dianthus superbus

. Succisella inflexa a jellemző fajok.