Az Alpokalja természeti képe közlemények 2. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1987)

Vöröss, L. Zs.: Nárcisz (Narcissus stellaris HAW.) az Alpokalján

tők. A nagyobb telepek többszáz szálasak. Ez annak köszönhető, hogy a ritki ­táeként kivágott törzsek, elszáradt ágak a helyszinen hevernek és ezek miatt a vaddisznók nem férnek hozzá a telepekhez. A telepek láthatóan terjeszkednek, növekednek, ugyanis a széleken több a meddő tő. A növény tehát jól érzi magát a Jelen viszonyok között. Az ágtisztuló éger lombozata a nárcisz virágzásakor még laza, nem záródott. A megbolygatott talajon elszaporodott csalán / Urtica dioica L. / és az aranyvessző / Solidago gigantea AIT. / növekedésben még nem ér­te el ekkorra a nárcisz virágjának magasságát, s telepeik alig érintkeznek, nem akadályozzák a terméshozást, magérlelést. Sok a ragadós galaj / Galium apa­rine L. /. az indás infü / A.juga reptans L. / és a berki szellőrózsa / Anemone ne­morosa L. /. Az égeresben egy kakasmandikót / Erythroni um dens-canis L. / is lát­tunk. Az erdő hőmérséklet kiegyenlítő hatásának tudható be, hogy itt a nárcisz virágása előbbre volt, mintegy 2/3-os nyilassal, mig a réten ez mindössze 1/3 -08 VOlt. Az első mellékvölgyben a régi nárcisz-telepből keveset hagytak meg a vad­disznók, s a turáe következtében gyomosodik a rét. Az itteni telepen 1 db tera­tológiás, 4 lepelleveles virágot találtunk. A felső telepen, amely azelőtt viz­állásos volt, néhány szál virított csupán. A túrás a vízviszonyokat és a növény­zetet is megváltoztatta, szittyós-zsombékos alakult ki. Közte erdei nefelejcs / Myosotis palustris /L./ NATH. /. őszi vérfü / Sanguisorba officinalis L. /. re­kettyefüz / Salix cinerea L./ . mezei macskagyökér / Valeriana officinalis L. /. réti kakuk torma /Oardamlne pratensis L. /. mocsári gólyahír / Caltha palustris L. /. kúszó boglárka / Ranunculus repens L. /. béka boglárka / Ranunculus flammula L./ bőven található. A második mellékvölgy rétjén pár méter átmérőjű körben a nárcisz elég sü­rü telepe, valamint közelében szálanként is található. Az itteni telepen egy teratolőgiáa, 8 lepelleveles virág nyilott. Vaddisznó nyom itt nem látszott. A nárcisz telepet itt az erdészet lánctalpas vontatói veszélyeztetik. A közel­ben kisebb sárgaliliom /Hemerocallis lilio-asphodelus L. / telep, a réginek tö­redéke /Horváth Ernő szóbeli közlése/. A fogyatkozás oka a csatornázás és a fásítás. Az erdő szélén megjelenik a csarab /Calluna vulgaris /L./HULL./. A Métnek-pusztai csillagos nárcisz populáció kb. 1 km hosszúságban, 200­230 m tszf. magasságban található. A telepet 1963-ban HORVÁTH ERNŐ és SZINETÁR MIKLÓS fedezte fel és 1965-ben publikálták is. A lakott helyektől való nagy távolság és a megközelítés nehézségei miatt nem tul látogatott vidék. Itt a müvelésiág változtatás, a lefolyás! viszonyok­ba történő beavatkozás és a vaddisznók túrása okozhat, illetve okoz kárt. Utóbbinak nyilvánvaló oka a vaddisznók nagymérvű elszaporodása, amely megha­ladja a táj vadeltartó képességét. Ezért szorul erre az apró hagymára. A virágok között igen nagy eltérések mutatkoznak. A fiatal virág szine halvány sárgás-zöldes-fehér, később ez a szin csak a lepellevelek tövén lát­szik. A lepellevél általában karcsú, tehát töve felé homoruan keskenyedő. Szé­lessége a típusnak megfelelően 3:1 arányú, de találni 1:1 arányút is, ami ta­lán a f. serioflorens /SCHUR./JÁV.-nak felel meg. A telepek széle felé esők és a magános tövek általában erőteljesebbek, közöttük gyakoribb a szélesebb le­pellevelü. A virágok illatosak, ami nem egyezik meg a Babócsán megfigyeltekkel. A levai szélessége 4-6 mm között váltakozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom