Az Alpokalja természeti képe közlemények 2. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1987)

Horváth, E.: Az Alpokalja kutatás kilenc esztendeje (1976–1984)

PÁKAY /PAUER/ ARNOLD. Két utóbbi személy egy időre a Természetrajzi Osztály munkatársa is lett. Az Osztály akkor még országosan is ritkaság számba menő fénykép gyűjteményét MÁLYUSZ EGYED, HALASY VIKTOR, FODOR ERNŐ, THAISZ LAJOS és mások, GÁYER GYULA törvényszéki munkatársai és barátai alapozzák meg. Rajzokat Dr CSAPODY VERA és VARGHA ANDOR készitenek az Osztály számára, elsősorban a megye ritkább növényeiről. Ezek a közös munkák 1932-ig, GÁYER haláláig folytak és több jelentős publikációt eredményeztek. Gáyer halála után egy hosszabb szünet következik Vas megye természetrajzi kutatásában. A bevezetőben emlékeztünk Dr VTSNYA ALADÁRra, aki 1927-ben tanárként került Kőszegre, ahol rögtön bekapcsolódott a város tudományos és kulturális életébe . Jelentős részt vállalt az 1932-es jubiláris rendezvények előkészítésében, majd lebonyolításában. MISKE KÁLMÁNnal ekkor alapitja meg a Kőszegi Muzeumot, mely egyben a környék természettudományi kutató bázisává is válik. Nagy lendülettel elkezdi a Kőszegi-hegység botanikai és zoológiai kutatását. Ekkor ismeri fel, hogy Kőszeg vidéke botanikailag milyen jól tanulmányozott terület, és ugyanakkor zoológiailag mennyire kevéssé ismert. Ennek az áldatlan helyzetnek a felszámolására megbeszéléseket folytatott Dr DUDICH ENDRE professzorral, melynek eredményeként az Országos Természetrajzi Múzeum, a Pázmány Péter Tudomány Egyetem Állatrendszertani Intézete és Kőszeg Város Helytörténeti és Szülőföldismereti Múzeuma között megállapodás születik a Kőszegi-hegység állatvilágának tanulmányozására. A város szállást biztosit a kutatók számára, s cserébe a gyűjtött anyag ból részesedik. A kutatások 1936 májusában indultak és év végéig kisebb-nagyobb kiszállásokkal folytatódtak, sőt a következő években is egy-egy gyűjtést végrehajtanak. A kutatások eredményeként született meg a Múzeum 3.350 dD~ot számláié rovargyüjteménye, valamint a Vasi Szemle mellékleteként megjelenő "A Kőszegi Múzeum Közleményei" cimü kiadvány sorozat, mely 1936-1943 közötti hét esztendőben összesen 23 tanulmányt tett közzé. A kutatásokat BALOGH JÁNOS, CSÍKI ERNŐ, DUDICH ENDRE, FÁBIÁN GYULA, GYÔRFFY JÁNOS, IHAROS ALFONZ, KASZAB ZOLTÁN, KESSE LYÁK ADORJÁN, KISS ISTVÁN, KOLOZSVÁRY GÁBOR, MÓCZÁR LÁSZLÓ, PONGRÁCZ SÁNDOR, SOÓS ÁRPÁD, SZALAY LÁSZLÓ, SZELÉNYI GUSZTÁV, SZENT-IVÁNY JÓZSEF, WOJNAROVICH ELEK és ZÓLYOMI BÁLINT végezték. A munkák fő szervezője Dr VISNYA ALADÁR volt, aki közel 3o évvel előttünk járva, a miénkhez hasonló csoportos kutatási programot szervezett a Kőszegi-hegység élővilágának jobb megismerése érdekében. Visszatérve az Alpokalja kutatásra, megállapíthatjuk, hogy az 1975-ben a szerző által megfogalmazott program / Horváth, E. 1980./ helyesnek bizonyult és jól szolgálta a kitűzött célok megvalósítását. A program teljes spektrumát a kutatások természetesen nem tudták átfogni. Ennek anyagi és szellemi feltételei egyaránt nincsenek biztositva, de ha lennének akkor sem volna szerencsés az évente 50-55 fős kutatói létszámot tovább bőviteni. Az eltelt kilenc esztendő alatt összesen 80 fő vett részt a kutatásokban. Közülük 22 fő kezdettől fogva tevékenykedik. A KUTATÓK FŐ TÉMÁK SZERINTI MEGOSZLÁSA Föld- és őslénytan Dr Bendefy László /1976-77/ 1/5,6 Dr Kecskés Tibor /1976-82/ 1/1,2,5,7 Horváth Ernő /1976-84/ 1/2,6 Dr Krolopp Endre /1978-84/ 1/2,6 Dr Kretzoi Miklós /1976-77/ 1/2,6 Dr Kordos László /1976-84/ 1/2,6 Dr Skoflek István /1976-81/ 1/6 13