Az Alpokalja természeti képe közlemények 12. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2012)
2. VlZKELETY Éva: A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének algaflórája az elárasztás előtt és közben (1991-1994) - Az algaösszetétel változása térben és időben
VIZKELETY Éva - VARGA Erika: Algológiai vizsgálatok a Kis-Balaton térségében Az Ingói-csatornából származó hínárbevonatok (5-6. minta) fajszámban elmaradtak a két ősi tó algaegyütteseitől. A csatorna hínárjain is a kovaalgák voltak a legnagyobb fajszámmal, utána a cianobaktériumok következtek. Az algák megoszlását a 2.5. ábra mutatja. A kétféle hínáron az algák 48%-a volt közös. Legnagyobb taxonszámú nemzetségek a Gophonema (9 taxon), a Navicula (9 taxon), a Phacus (8 taxon) és az Eunotia (8 taxon) voltak. AZ ALGAÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSA TÉRBEN ÉS IDŐBEN 1991 A II. Ütem nyugati zárótöltésénél (1. minta) a plankton fajokban szegényes volt. A cianobaktériumok közül néhány faj tömegesen fordult elő ( Microcystis minutissima, Oscillatoria limnetica f. acicularis). A Vörsi-vízben (2. minta) a relatív gyakoriságot tekintve a Cryptophyta-fajok közül a Cryptomonas tetrapyrenoidosa, a Cryptomonas ovata és a Cryptomonas marssonii fordultak elő nagy gyakorisággal. A Zala-Somogyi-határárokban (5. minta) a tározó I. Ütemére jellemző fonalas cianobaktérium (Oscillatoria agardhii) volt tömeges. A fítoplanktont változatos összetétel jellemezte. A Zalavári-vízben (6. minta) a Cryptomonas pyrenoidifera és a Peridinium cinctum (Cryptophyta és Dinophyta) nagy gyakoriságát tapasztaltuk. A többi taxon általában kozmopolita, pangó, sekély vizeket kedvelő. Az Egyesített-övcsatornában (7. minta) a Peridinium cinctum dominált a relatív gyakoriság szerint. Egyes fajok az I. Ütem területén jelentek meg az 19851988 közötti időszakban (Sphaerellopsis gloeosphaera, Pteromonas cordiformis), a többi faj erre a területre jellemző közönséges alga volt (ciano-, kova- és zöldalga). A Marótvölgyi-csatornában (10. minta) is előfordult az - I. Ütem területén tömeges - Oscillatoria agardhii fonalas cianobaktérium, igaz itt kis gyakorisággal. A planktonikus algák mellett sok volt a bevonatot alkotó taxon is (Fragilaria ulna, Ncrvicula cryptocephala, Navicula rhynchocephala). A ritka előfordulású taxonok közül a Pseudanabaena papillaterminata itt is jelen volt, amely Magyarország területén a Hévízi-tóból került elő a hetvenes években (VIZKELETY 1981B). 1992 A Zalavári-víz Ceratophyllum submersum bevonatában (1. minta) a cianobaktériumok tömegesen fordultak elő ( Lyngbya epiphytica, Microcystis flos-aquae, Microcystis minutissima). Kis gyakorisággal megjelentek a savanyú vizeket kedvelő Cosmarium-fajok is. A plankton összetétele (3. minta) abban különbözött a bevonatétól, hogy ebben a cianobaktériumok mellett a Cryptophyta-fajok is tömegesen fordultak elő. A Stratiotes abides bevonata (2. minta) eltért a Ceratophyllum submersum bevonatától, mert kisebb gyakoriság jellemezte a taxonokat. A kovaalgák közül a Nitzschia acicularis és a Nitzschia linearis, a zöldalgák közül a Monoraphidium contortum volt gyakori. 81
