Az Alpokalja természeti képe közlemények 12. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2012)

1. VIZKELETY Éva: Algológiai vizsgálatok a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer területén 1985-1988 között - A fitoplankton változása térben és időben

Praenorica Folia historico-naturalia, XII (2012) 1986-ben a Zalára a tározás előtt egész évben a kovaalga dominancia (Navicula viridula, Nitzschia acicularis, Stephanodiscus hantzschii, Stephanodiscus minutulus) volt a jellemző, amely nyáron zöldalgákkal (Chlamydomonas spp., Crucigenia smithii, Crucigenia quadrata) bővült ki. A Bárándi-vízben és a Zala medrében Zalavámál az előző évhez hasonlóan egész évben a planktonikus kovaalgák (Aulacoseira distans, Cyclotella meneghiniana, Nitzschia acicularis, Skeletonema potamos, Stephanodiscus hantzschii, Thalassiosira weisflogii) domináltak. Tavasztólőszig szubdominánsként az Euglenophyta divízió algái (Euglena pisciformis, Euglena tristella, Euglena geniculata, Euglena hemicromata, Lepocinclis fusiformis, Phacus aenigmaticus, Phacus acuminatus, Phacus pleuronectes, Trachelomonas arcuata var. heterospina, Trachelomonas armata, Trachelomonas hispida, Trachelomonas kellogii) jellemezték a fitoplanktont. Nyáron a fenti fajok mellett a zöldalgák Chlorococcales rendjébe tartozó taxonok (Coelastrum microporum, Crucigenia quadrata, Chrucigenia smithii, Monoraphidium contortum, Scenedesmus acutus, Scenedesmus granulatus, Scenedesmus intermedius) is jelentősek voltak. A tározóban a Pogányvári-víz és a Radai-víz volt a legfajgazdagabb. Tavasszal a tározó felső részére jellemző kovaalgák mellett a Dictyosphaerium pulchellum (Chlorophyta - Chlorococcales) és a Phacotus lenticularis (Chlorophyta - Volvocales) zöldalgák domináltak. Júniusban a Chrysococcus biporus és a Chrysococcus triporus (Chrysophyceae), valamint az Aphanizomenon flos-aquae cianobaktérium szaporodott el. amely augusztusban vízvirágzást okozott. E faj mellett később jelentős volt az Anabaena spiroides, Microcystis minutissima, Microcystis aeruginosa, Microcystis flos-aquae, Merismopedia minima, Lyngbya limnetica, Oscillatoria agardhii cianobaktérium gyakorisága. A Radai-vízben volt legnagyobb a cianobaktérium vízvirágzás. Ősszel a kovaalgák és a zöldalgák (Monoraphidium contortum, Chlamydomonas spp.) uralkodtak. A Garabonci-víz különbözött az előző területtől a vizsgált időszak egyes időpontjaiban. Májusban a Radai-vízhez hasonló volt a fitoplankton összetétele, majd júniusban szinte eltűntek az algák. Júliusban a vízkormányzás megváltoztatásával a tározó ezen részére több víz jutott, így az algaösszetétel ismét hasonlított a Radai-vízhez. Itt is megjelentek a cianobaktériumok (Anabaena spiroides, Gomphosphaeria lacustris). A Kányavári-víz ebben az évben is algákban szegényes volt, általában a fitoplanktont a kovaalgák alkották. A kazettába be és kifolyó víz algákban fajgazdag volt. A tavasszal és ősszel domináns kovaalga fajok azonosak voltak a felsőbb területekével. Tavasszal a kovák mellett a Chlorococcales rendbe tartozó zöldalgák és a Chrysococcus biporus és a Chrysococcus triporus (Chrysophyceae) is gyakori volt. Júliustól a cianobaktériumok uralkodtak, amelyek megegyeztek a Pogányvári-víznél és a Radai-víznél leírtakkal. Ősszel a domináns kovaalgák mellett a zöldalgák (Monoraphidium contortum, Chlamydomonas spp., Scenedesmus spp.) is elszaporodtak. A tározó elfolyó vize algákban szegény volt az előző évhez hasonlóan. Kivételt jelentett a szeptember 18-a, amikor a kazetta és a tározó kifolyása előtt a parti sávot cianobaktérium uszadék (Aphanizomenon flos-aquae, Anabaena spiroides, Microcystis aeruginosa) lepte el. Tavasszal és ősszel a kovaalgák (Cyclotella meneghiniana, Nitzschia acicularis, Stephanodiscus hantzschii) és Peridinium-fajok (Dinophyta) uralkodtak. A Zala a tározó alatt Balatonhídvégnél nem volt olyan gazdag algákban, mint a tározóból kifolyó víz, de ugyanazok a fajok domináltak, keveredve a Zala pangó vizének 52