Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

NAGY Ferenc: Újabb adatok Vas megye futóbogár-faunájához II. (Coleoptera: Carabidae)

2004). Vas megyében a Kőszegi-hegységből (Bozsok, Kőszeg, Velem), az Őrségből (Bajánsenye, Kercaszomor, Kondorfa, Máriaújfalu, Szalafö) és a Vasi-dombságból (Tömörd) van korábbi adata. Olisthopus rotundatus (Paykull, 1790) — Ritka faj, hazánkban csak kevés helyen gyűjtötték. A síkságon és a hegyvidéken egyaránt előfordul, ahol főként nyílt helyeken (erdőszéleken, tisztásokon, kaszálókon, legelőkön, csarabosokban, mező­gazdasági területeken) találták meg (NAGY et al. 2004). Budapest környékéről, a Bakonyból (Hárskút, Pétfürdő), a Pilisből (Pilisvörösvár: Nagykevély), Somogyból (Nagyatád), a Sárrétről (Sóly), a Zempléni-hegységből (Tállya) és Fertőről van hazai adata. Vas megyei előfordulását korábban a Kemenesaljáról (Kenyéri), a Kőszegi­hegységből (Kőszeg) és a Vasi-völgységből (Acsád, Vép) közölték. Amara curta Dejean, 1828 — Hazánkban elsősorban a domb- és hegyvidé­ken gyűjtötték, az Alföldről kevés adata van. Meglehetősen ritka, melegkedvelő faj, mely főként nyílt növénytársulásokban fordul elő, de gyakran tartózkodik napsütötte farakásokon is (NAGY et al. 2004). A Balaton környékéről (Baiatonal iga, Balaton­györök, Siófok), a Bakonyból (Vászoly), Somogyból (Nagybajom), a Mezőföldről (Simontornya), a Keszthelyi-hegységből (Vállus), a Mecsekből (Cserdi, Pécs), a Pesti-síkságról (Csévharaszt), a Bükkből (Lillafüred, Miskolc, Nagyvisnyó, Répás­huta, Szarvaskő, Varbó) és az Aggteleki-karsztról (Jósvafő) van hazai adata. Vas megyében a Kemeneshátról (Kám), a Kőszegi-hegységből (Kőszeg, Velem), az Őr­ségből (Szőce), a Vasi-dombságból (Vaskeresztes) és a Vasi-völgységből (Acsád, Vép) van korábbi adata. Amara equestris (Duftschmid, 1812) — Ritka és szórványosan előforduló faj, melyet hazánknak csak kevés pontjáról ismerünk. Elsősorban a sík- és dombvi­déken gyűjtötték, ahol főként nyílt növénytársulásokban (száraz gyepeken, kaszáló­kon, legelőkön, mezőgazdasági területeken) fordul elő. Ismert hazai lelőhelyei: Bu­dapest, a Budai-hegység (János-hegy), a Szigetköz (Ásványráró), a Mosoni-síkság (Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok), a Gödöllői-dombság (Fót), a Duna-Tisza köze (Bugac, Kiskunfélegyháza), a Tiszántúl (Debrecen, Nagyszénás), a Mezőföld (Sár­keresztúr), a Balaton környéke (Tihany, Zánka), a Barcsi Ősborókás (Darány), a Vil­lányi-hegység (Vokány), a Mecsek (Pécs), a Velencei-hegység (Alcsút), a Bakony (Bakonysárkány, Hárskút, Kádárta, Nagyvázsony), a Bükk (Szilvásvárad) és a Zempléni-hegység (Füzér, Hollóháza, Pálháza). Vas megyei előfordulását korábban a Kőszegi-hegségből és a Vasi-völgységből (Acsád, Csepreg, Egyházasrádóc) közölték. Amara fulvipes (Audinet-Serville, 1821) — Déli elterjedésű, melegkedvelő faj. Hazánkban ritka, csupán néhány helyen gyűjtötték, azonban helyenként nagyobb számban is előkerült. Az Alföldről és a hegyvidékről egyaránt van adata (SZÉL & HEGYESS Y 1996). Hazánkban a Tiszántúlról (Biharnagybajom, Ecsegfalva, Nagy­rábé), Budapest környékéről (Budai-hg.), a Pilisből, a Börzsönyből (Diósjenő, Nógrádverőce), a Bakonyból (Cuha-patak, Zirc), a Mecsekből (Pécs) és a Duna­Tisza közéről (Kalocsa) ismerjük az előfordulását. Vas megyében a Kemenesaljáról (Kenyéri), a Kőszegi-hegységből (Kőszeg) és az Őrségből (Apátistvánfalva, Csöröt­nek, Orfalu) van korábbi adata. Amara lucida (Duftschmid, 1812) — Hazánkban a síkságon, a domb-, illet­ve a hegyvidéken általánosan elterjedt. Többnyire a száraz, nyílt növénytársulások­ban található, gyakran mezőgazdasági területeken is előfordul (HORVATOVICH &

Next

/
Oldalképek
Tartalom