Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

NAGY Ferenc: Újabb adatok Vas megye futóbogár-faunájához II. (Coleoptera: Carabidae)

Amara tibialis (Paykull, 1798) — Erősen nedvességkedvelő faj, melyet főként a síkvidék vízparti régiójában gyűjtöttek. A Kis-Balaton vidékéről helyenként nagy tömegben került elő, míg másutt ritka (NAGY et al. 2004). Hazánkban a Tiszántúlról (Kétegyháza, Sarkad, Szabadkígyós, Újfehértó), a Duna-Tisza közéről (Dömsöd, Fülöpháza, Lakitelek, Ocsa, Orgovány), a Bükkből (Cserépfalu) és a KisBalaton környékéről (Fenékpuszta) ismerjük előfordulását. Vas megyében a Kőszegi-hegységből (Kőszeg) és a Rába-mentéről (Ikervár) van korábbi adata. Harpalus smaragdinus (Duftschmid, 1812) — Hazákban főként a síkságon és a dombvidéken, valamint a hegyvidék alacsonyabb régiójában sokfelé gyűjtötték, de csak helyenként gyakori. A száraz, meleg helyeket kedveli (sziklagyepek, legelők, kaszálók). Ismert hazai lelőhelyei: Budapest és környéke (Budakalász, Budapest: Békásmegyer és a Tétényi-fennsík, Csömör, Fót, Kistarcsa, Maglód, Pilisborosjenő, Törökbálint), a Mátra (Gyöngyös, Mátraszentimre, Sirok), a Bükk (Felsőtárkány, Miskolc, Nagyvisnyó, Szarvaskő), a Tiszántúl (Bátorliget), a Duna-Tisza köze (Bugac, Dömsöd, Fülöpháza, Szabadszállás), a Vértes (Oroszlány), a Bakony (Királyszentistván, Szentkirály szabadj a, Vászoly, Veszprém, Vilonya), a Zalaidombság (Pókaszepetk, Zalaszentmihály), a Mecsek (Féked, Görcsöny, Pécs), a Villányi-hegység (Vokány), a Barcsi Borókás Tájvédelmi Körzet és a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet. Vas megyéből csak egy korábbi adata van: KASZAB (1937) ezt a fajt a Kőszegi Múzeum gyűjteménye alapján publikálta a kőszegi fajok között, de a bizonyító példány nem került elő. Az újabb kutatások során a Vasi-dombságból (Dozmat, Nárai) előkerült példányok azonban bizonyítják a faj biztos Vas megyei előfordulását. Dicheirotrichus rufïthorax (C. R. Sahlberg, 1827) — Hazánkban szórványosan előforduló, viszonylag ritka faj, melyet elsősorban a Dunántúlon gyűjtöttek. Többnyire vízpartok környékén, nedves növényi törmelékben találták (NAGY et al. 2004). Budapestről, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (Sátoraljaújhely), a Mosonisíkságról (Mosonmagyaróvár) és Baranyából (Kistótfalu, Pellérd) van hazai adata. Vas megyében az Őrségből (Kondorfa) és a Rába-mentéről (Rábagyarmat, Rátót) ismert. Chlaenius festivus (Panzer, 1775) — Magyarországon elsősorban az Alföldön és a dombvidékén fordul elő, ahol kavicsos és homokos vízpartokon kövek alatt található (NAGY et al. 2004). Nem gyakori. Hazákban Budapest és környékéről (Solymár, Tahitótfalu), a Tiszántúlról (Szabadkígyós), a Vértesből (Oroszlány), a Barcsi Borókásból és Baranya megyéből (Bár, Pécs) ismerjük. Vas megyében a Rába-mentéről (Ikervár, Püspökmolnári) van korábbi adata. Callistus lunatus (Fabricius, 1775) — Szórványosan elterjedt faj, amely rendszerint kis egyedszámban jelenik meg. Hazánkban főként az alacsonyabban fekvő területeken gyűjtötték, de vannak hegyvidéki adatai is. Elsősorban nedves kaszálókon, vízparti réteken, szikes helyeken fordul elő (NAGY et al. 2004). Ismert hazai lelőhelyei: Budapest környéke (Budakalász, Pilisborosjenő), a Mátraalja (Gyöngyös), az Aggtelek-karszt (Aggtelek), a Bükk (Eger, Nagyvisnyó), a Tiszántúl (Kétegyháza), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Tiszalúc), Somogy (Nagyatád), a Mecsek (Boda, Pécs, Pellérd, Vasas), a Villányi-hegység (Siklós) és a Dráva-mente (Drávaszabolcs, Zaláta). Vas megyei előfordulását korábban a Kőszegi-hegységből (Bozsok, Kőszeg), az Őrségből (Bajánsenye, Szalafö), a Rábamentéről (Rátót) és a Vasi-völgységből (Egyházasrádóc) közölték.