Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

SZŰCS Péter: Mohaflorisztikai vizsgálatok az Őrség területén

Természetközeli erdőgazdálkodás Sajnos az Őrséget sem kerüli el a tarvágásos „fakitermelés". Könnyen belátható, hogy ezzel a módszerrel nem csak a mohák élőhelyei pusztulnak el, hanem más élőlények életlehetőségei is megszűnnek. A lágyszárú szintet gyakran elfoglalják az inváziós fajok (Solidago gigantea, Eriger on canadensis) melyek az erdei mohákat is kiszorítják. A másik tényező, hogy megváltozik a hely mikroklímája, fény- és hőmérsékleti viszonyai, melyek miatt a korábban itt élő fajoknak nincs esélyük az életbenmaradásra. Patakmedrek szabályozatlansága Az Őrség számos vízfolyását elkerülték a vízrendezési beavatkozások. A munkálatok során munkagépekkel a medret kikotorják, új mederfalat és gátakat építenek ki. A környéken élő fákat és cserjéket eltávolítják, hogy a levonuló nagyobb víztömeget ne akadályozza, illetve, hogy a gát szerepét ne gyengítse. A megváltozott fényviszonyok miatt sokszor más, legtöbbször inváziós növényfajok jelennek meg a meder környezetében. A kivágott fákat eltávolítják a területről, melyek élőhelyet biztosíthatnának a holtfához kötődő fajok számára. Az Őrség területén több kisebb vízfolyás mohaközösségét vizsgáltam. A Zala keserűszeri szakaszán a patakmedret idősebb-fiatalabb faegyedek (Alnus glutinosa, Acer sp., Quercus sp.) kísérik végig. Ezek kellően leárnyékolják a meder ezen szakaszát, melynek révén a mederfalon lágyszárú fajok nemigen telepednek meg. Másik szerepük, hogy a kéreglakó fajok számára megfelelő aljzatot jelentenek. Ilyenek például az Orthotrichum-fajok, a Radula complanata, a Frullania dilatata, a Porella platyphylla és egyéb lombosmohák. Az árnyékos nedves mederfal is kedvező az ilyen igényű fajoknak. Itt találkozhatunk Mnium-, Plagiomnium- és Plagiotheciumfajokkal, de a ritkább fajok is búvóhelyet találhatnak maguknak (Plagiochila asplenoides, Calliergon cordifolium). Kiemelendő, hogy a ritkulóban lévő Fontinalis antipyretica a Zala és a Felsőszeri-patak több pontjáról is előkerült. Az élőhely megőrzése szempontjából kiemelkedően fontos, hogy a természetes vagy természetközeli állapotban megmaradt patakmedreket megőrizzük, illetve elkerüljük a vízrendezési munkálatokat. AZ ENUMERÁCIÓVAL KAPCSOLATOS MEGJEGYZÉSEK A fajok felsorolása során, a főbb mohacsoportokon belül abc-sorrendben tárgyalom az egyes taxonokat. A fajnevek előtt feltüntetett csillag „*" azt jelenti, hogy az adott faj új az Őrség mohaflórájára nézve. A felsorolásban a fajnevet követő mondatban a fajok Őrségre vonatkozó gyakoriságát, és a fajhoz tartozó eddigi lelőhely-adatok mennyiségét említem meg ÓDOR et al. (2002) publikációja nyomán. A következő mondatban a faj termőhelyi, illetve ökológiai igényeiről teszek rövid említést, ezután országos gyakoriságára utalok ORBÁN & VAJDA (1983) határozókönyve, illetve új terepi tapasztalatok (PAPP Beáta szóbeli közlései) alapján. Az országos gyakoriság