Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

FAZEKAS Imre: Magyarország Zygaenidae faunája IX. Az Alpokalja Zygaenidae faunája (Lepidoptera)

ephialtoid típusok: Balkán, Magyarország, Szlovákia). NAUMANN et al. (1999) a magyar populációk alfaj i kérdésében nem foglal állást, s a pannonica-t nem tekinti alfajnak. A magyar irodalomban (GOZMÁNY 1963) közölt „aberrációk" többsége földrajzi alfaj (pl. ssp. peucedaní), s hazánkban nem fordul elő. Az általam eddig megvizsgált közel 500 példány mintegy 90%-a a f. trigonellae (Esper, 1783) „rasszhoz" tartozik, de sok helyen megjelenik a f. coronillae ([Denis & Schiffermüller], 1775), redukált, 6 foltos formája. A magyar populációk habitusképe nagyon közel áll a Krím-félszigeten is elterjedt Z. ephialtes taurida Holik & Sheljuzko, 1953 taxonhoz. Summary: Very local but sometimes abundant where it occurs (Transdanubian Hills, in Transdanubian- and North Hungarian Mountains). Little known from the plains. Phenology: flies from July to mid August. According to GOZMÁNY (1963) the moth flies from mid May to early August. It is possible that sometimes two generations occur. Larva is oligophagous: Coronilla varia, C. emerus, Hippocrepis comosa, Onobrychis viciifolia, Vicia cracca. According to GOZMÁNY (1963) the larva feeds on Thymus. Habitat: colline and montane hay meadows, acid grasslands and heaths. Distribution and conservation status in Hungary: locally distributed, but known only in nature reserves. (20) Zygaena (Zygaena) angelicae (Linnaeus, 1758) Zygaena angelicae Ochsenheimer, 1808 — Schmett. Eur., 2: 67. Locus typicus: Németország, Dresden. Diagnózis: az elülső szárny hossza SS 13,5-15 mm, $$ 14,5-16 mm. A csápbunkó vékony, nyújtott. Az elülső szárny alapszíne kékes fekete, az öt piros folt közül az 5. rendszerint a legnagyobb. A fonák oldalon az öt folt piros mezőt alkot, de ez redukálódhat is. A hátulsó szárny fekete szegélye széles, igen hasonló a Z. filipendulae fajéhoz. Area, faunaelem: A Z. angelicae csak a Balkánon, Közép-Európában és Ukrajnában fordul elő, míg a vele vikariáló Z. transalpina főként az Alpok, az Appenninek, a Pireneusok és a DNy-franciaországi hegyvidékek lakója. A faunaelem kérdése vitatott, feltehetőleg pontomediterrán faj. Magyarországi elterjedése: A Dunántúlon és az Északi-középhegységben lokális. Az alföldi területekről még nem került elő. Lelőhelyek az Alpokalján: Irodalmi adat: Sopron (KOVÁCS 1953). Megvizsgált anyag: Farkasfa, Sopron, Velem Biológia: Repülési idő az irodalmi adatok szerint május-július. Az Alpokalján eddig csak júliusból és augusztus első hetéből vannak példányok. Tápnövény; Lotus corniculatus, Coronilla emerus, C varia, C. coronata, Hippcrepis comosa. SzŐCS (1977) Fraxinus ornus-on talált egy Z. angelicae bábot. Közleményében így írt: „... mellette a levelek meg voltak rágva, így nyilván ott táplálkozott." Megítélésem szerint egy báb közelben lévő rágáskép nem bizonyíték a Z. angelicae hernyójának táplálkozására, mivel az származhat bármilyen faj lárvájától.