Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

FAZEKAS Imre: Magyarország Zygaenidae faunája IX. Az Alpokalja Zygaenidae faunája (Lepidoptera)

módon a Brit-szigeteken Skóciában és Írországban ismét megjelenik, de ott már igen lokális. A Skandináv-félszigetről hiányzik. Magyarországi elterjedése: Elsősorban a Dunántúlon és az Északi-középhegységben elterjedt. Az alföldi területeken lokális. Lelőhelyek az Alpokalján: Irodalmi adat: Sopron, Kőszeg (KOVÁCS 1953, 1956; RÉZBÁNYAI 1974). Megvizsgált anyag: Felsőcsatár, Kőszeg, Magyarszombatfa, Nárai, Sopron, Szalafö, Velem (gesztenyés). Biológia: Repülési idő május végétől augusztus elejéig. Mindkét ivart erősen vonzza a kakukkvirág illata. Oligofág, a hernyók Thymus pannonicus, T. praecox, T. serphyllum növényeken élnek. Habitat: száraz gyepek, homok- és löszpuszták, meszes sziklafüves lejtők, karsztbokorerdők. Veszélyeztetettség, védelem: Többnyire elterjedt, közepes gyakoriságú faj. Nem veszélyeztetett. Summary: Known mainly in the mountains, on the low hills, and locally on the plains. Phenology: univoltine, from late May to early August. Larva oligophagous: Thymus pannonicus, T. praecox, T. serphyllum. Habitat: this widespread species is ecologically very flexible; rock and slope steppes, white oak scrub woodlands, sweet chestnut woodlands, on closed loess and sand steppes. Distribution and conservation status in Hungary: locally distributed species which can occur in large numbers in favourable places. Subgenus Agrumenia Hübner, [1819] (14) Zygaena (Agrumenia) fausta (Linnaeus, 1767) Sphinx fausta Linnaeus, 1767 — Syst. Nat., 1: 807. Locus typicus: „Europa australi". Diagnózis: az elülső szárny hossza SS 11-14 mm, $$ 12-15 mm. Az elülső szárnyakon a piros bazális folt elkülönült a középsőtől, amely vékony nyéllel kapcsolódik a külső, piros gyűrűhöz, s annak közepén egy kerekded, fekete folt van (11 .a. ábra). A piros foltokat vékony, fehér vonal határolja. A potroh két utolsó szelvénye piros. Area, faunaelem: Algéria, Ibéria-félsziget, Franciaország, Svájc, Közép- és DélNémetország, Magyarország. Diszjunkt atlantomediterrán faunaelem. Magyarországi elterjedése: FAZEKAS (1995) szerint a következő bizonyító példányok ismertek az országból; „ó*, West-Ungarn, Nagykanizsa 1889., leg. Anonim, GU FAZEKAS, Nr. 983; Százhalombatta bei Budapest, $ 08.08.1965., leg. SEREGÉLYES T., GU FAZEKAS, Nr. 984; Százhalombatta, $, 08.08.1965., leg. AGÓCSY P., GU FAZEKAS, Nr. 1015; Budaer-Gebirge, Dobogókő, S, „VI.29." leg. Anonim, GU FAZEKAS, Nr. 1014; Bakony-Gebirge, Öskü, 2 S, 19.07.1979., leg. et GU FAZEKAS." Lelőhelyek az Alpokalján: ?Nagykanizsa, 1889. Biológia: Repülési idő Észak-Afrikában, Dél-Európában május közepétől júliusig, Közép-Európában június végétől augusztus közepéig. A hernyók fő tápnövényei a dealpin jellegű, dolomit-sziklagyepeken termő terpedt koronafürt (Coronilla vagi-