Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)
FAZEKAS Imre: Magyarország Zygaenidae faunája IX. Az Alpokalja Zygaenidae faunája (Lepidoptera)
(1) Theresimima ampellophaga (Bayle-Barelle, 1808) Zygaena ampellophaga Bayle-Barelle, 1808 — Giom Soc. d'lncorrag. Sei. Milano, 5: 40. Locus typicus: Olaszország, Piémont. Diagnózis: az elülső szárny hossza SS 8-12 mm, 7-12 mm. A csáp hosszú, zöldesen fénylő. A fej és a tor pikkelyzete vöröses. A szárnyak alapszíne barnás, sárgásszürke. Area, faunaelem: Volgamenti-hátság, Kaukázus vidéke, a Fekete-tenger északi partvidéke, Izrael, Libanon, Szíria, Törökország nyugati része, Ciprus, Kréta, Balkán-félsziget (dél- és délnyugati területek), Közép-Európa (Magyarország, Szlovákia), Appennini-félsziget, Szicília, Dél-Franciaország, Spanyolország és Algéria. Recens areaképe a rómaiak szőlőkultúrájának meghonosodásával lényegesen módosult, a faj eredeti elterjedése nem ismert. Feltehetőleg holomediterrán faunaelem. Magyarországi elterjedés: főleg a Dunántúli-középhegységben (Balaton környéke, Budai-hegyek) ismert, szórványos a Duna-Tisza közén (vö. FAZEKAS 1980: Abb. 4.). Az utóbbi évtizedekben szinte minden szőlőtermő körzetben megfigyelték (pl. Villányi-hegység, Tolnai-dombság, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység). Lelőhelyek az Alpokalján: Fertőd, Kőszeg, Nagykanizsa, Pusztamagyaród, Sopron. Biológia: Az imágók május végétől júliusig repülnek, de egyes években egy második nemzedék is kifejlődhet augusztus-szeptember hónapokban. A 2. vagy 3. lárvafázisban lévő hernyók telelnek át, tavasszal a szőlő friss hajtásait fogyasztják (L 4L 5 ), majd gubóban bábozódnak. Csak egy tápnövénye ismert: Vitis vinifera. Főleg Zala megyében okozott komoly károkat (vö. REICHART 1993). Habitat: sík-, domb- és hegyvidéki szőlőskertek. Megjegyzés: REICHART (1993) szerint a 19. században - főleg a Dunántúlon elterjedt szőlőkártevő volt. Summary: In Hungary, this species was a serious pest in grape plantations in the 19. century. Phenology: the moth flies from late May to late July and second generation in August and September. Genus Rhagades Wallengren, 1863 Diagnózis: Az elülső szárny az A dscita- faj okénál keskenyebb, a könyökér (costa) középen nem homorú, a CuP ér bazális része alig látható. Az imágók lábán, a tibián hiányzik az epiphysis, a proboscis sárga, szürkés sárga. A hernyók főleg rózsafélék (Rosceae) levelein, szabadon élnek. A Palearktikumban öt, Európában kettő, Magyarországon egy faj ismert.
