Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

PAPP Jenő: Az Alpokalja gyilkosfürkész faunájának alapvetése IV. Tíz alcsa-lád fajai (Hymenoptera: Braconidae)

Peristenus adelphocoridis Loan, 1979 —1/2: le?: Kám: Jeli arborétum, VI.; V/l: 1$: Bozsok: Irottkő, V., lc?: Kőszeg: Stájer-házak, V.; V/3: lc?: Velemér, IV.; VI/2: 20 + 3c?: Szőce, V és VII. Peristenus grandiceps (Thomson, 1892) — 1/2: lc?: Kám: Jeli arborétum, VI.; V/l: 1$: Kőszeg: Szabó-hegy, V., 1$: Velem, VI.; V/3: lc?: Csörötnek: Huszászi, V., 2c?: Szalafö: Felsőszer, VII.; VI/2: lc?: Szőce, V. Peristenus laeviventris (Ruthe, 1856)— V/l: lc?: Kőszeg: Stájer-házak, V. Peristenus nitidus (Curtis, 1833) — V/l: 1$: Bozsok: Irottkő, V., 1$: Kőszeg: Borospincék-völgye, V., 20: Kőszeg: Stájer-házak, V., 1$: Kőszeg: Szabóhegy, V.; V/3: 1$: Farkasfa, VI.; VI/2: lc?: Szőce, V. — Májusban gyűjtötték legtöbbször, de júniusban is előfordul. Peristenus orchesiae (Curtis, 1833) — V/l: lc?: Kőszeg, VI. lc?: Kőszeg: Meszes-völgy, VI. 2c?: Kőszeg: Szabó-hegy, VI. lc?: Velem, VI.; V/3: 3c?: Pankasz, VI.; VI/2: lc?: Nádasd: Csonka-erdő, VII. —Június-júliusban fordul elő, de legtöbbször júniusban gyűjtötték. Peristenus pallipes (Curtis, 1833) — V/l: 2c?: Kőszeg: Stájer-házak, V. Peristenus picipes (Curtis, 1833) — 1/2: 1$: Kám: Jeli arborétum, VIII.; V/l: 1$: Kőszeg: Szabó-hegy, V., lc?: Kőszeg: Stájer-házak, V.; V/3: lc?: Farkasfa, VI., 2c?: Szalafö, V. (lc?) és VII. (lc?); VI/2: 2$: Szőce, V., 1 ?: Velemér, IV. Peristenus relictus (Ruthe, 1856) (=Leiophron strenuus Marshall, 1887; =Perilitus tuberculus Zaykov, 1981) — V/l: 2c?: Kőszeg: Szabó-hegy, V. Peristenus rubricollis (Thomson, 1892) — V/l: 1$: Kőszeg: Stájer-házak, V, III.; V/3: 19: Kondorfa, VIII. Peristenus stenodemae Loan, 1973 — V/2: lc?: Sopron: Alsólőverek. — A fajt Lengyelországból írták le (LOAN & BILEWICZ-PAWINSKA 1973: 273), majd előkerült Magyarországon is, a Bükki és Aggteleki Nemzeti Parkból (PAPP 1996: 462, 1999: 556). Pygostolus falcatus (Nees, 1834)— V/l: 1$: Kőszeg, fénycsapda, VI.; V/2: lc?: Sopron, VIII.; VI/2: 1$ (det. Haeselbarth 1972): Szombathely: Kámoni arborétum, fénycsapda, VII., 1$: Szőce, VII. Pygostolus multiarticulatus (Ratzeburg, 1852) — V/l: 1Ç: Kőszeg, utcai lámpáról, IX.; V/2: lc?: Sopronhorpács, fénycsapda, IX. Rilipertus intricatus (Ruthe, 1856) — V/l: 1

Ç: Kőszeg: Szabó-hegy, V. Syntretus idalius (Haliday, 1833) {^Microctonus vernalis Wesmael, 1835) — VI/2: lc?: Ivánc: Bakony-erdő, V., 1

Ç: Máriaújfalu, V. Syntretus taegeri Van Achterberg et Haeselbarth, 2003 — V/3: 1$: Farkasfa, 1985.V.7., leg. Rozner István. — A közelmúltban leírt faj a magyar fauna új faja. Összesen négy nőstény és négy hím példány alapján írták le, melyeket Németországban, Ausztriában és Angliában gyűjtöttek. Ausztriai lelőhelyei Tirolban és Stájerországben vannak. A farkasfai nőstény a sárgás-barna változatot képviseli, az 1. hátlemez (azaz a potrohnyél) egész felülete finoman ráncolt [és nem „largely smooth (except for some microsculpture medially)"] (ACHTERBERG & HAESELBARTH 2003: 64). Townesilitus bicolor (Wesmael, 1835) — V/l: lc? (det. Haeselbarth): Kőszeg: Chernel-kert, VI., 1$: Kőszeg: Szabó-hegy, VI., lc?: Velem, VI.; V/3: Írj?: Szalafö: Felsőszer, VIII. — Magyarországon (és úgyszintén Európa déli felében)