Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)
PAPP Jenő: Az Alpokalja gyilkosfürkész faunájának alapvetése IV. Tíz alcsa-lád fajai (Hymenoptera: Braconidae)
Bassus linguarius (Nees, 1812) — 1/2: 2Ç + 5$: Kám: Jeli arborétum, VI és VIII.; V/l: IP: Kőszeg: Pőse [=Pöse], 1$: Velem, VIII.; V/2: 2$ + Írj 1 : Szalafö: Felsőszer, VIII-IX.; V/3: 1$: Kondorfa: Lugos-patak, VIII., 1$: Kondorfa: Sásoserdő, VI.; VI/2: 2$: Nádasd: Csonka-erdő, 1 9 Calluna vulgaris-ró\ hálózva, VIII. Bassus tegularis (Thomson, 1895) — V/3: 1 $: Őriszentpéter: Bárkás-tó, VI.; VI/2: 1 $: Bajánsenye: Cserta-erdő, VIII. — Tíz európai országból tudunk előfordulásáról, Magyarországhoz legközelebb Macedóniából és Olaszországból jelentették (SIMBOLOTTI & ACHTERBERG 1992: 39). Hazánkban viszonylag gyakori előfordulású. Bassus tumidulus (Nees, 1812) —1/2: 2$ + 4c*: Kám: Jeli arborétum, VIII.; V/l: Iá 1 : Kőszeg: Pőse [-Pöse], ló*: Kőszegszerdahely, IX.; V/3: 1$: Apátistvánfalva: Zsida-patak, VI., ló*: Csörötnek: Huszászi, V-VI., 1Ç: Pankasz, VI.; VI/2:29 + ló*: Nádasd: Csonka-erdő, 1 $ + ló* Calluna vulgaris-ról hálózva, VIII. Cremnops desertor (Linnaeus, 1758) — V/l: 1$ + 6o*: Gyöngyösfalu: Kis Pőse [-Kispöse], VII., ló*: Kőszeg, vasúti töltés, VII. Disophrys caesa (Klug, 1835)— V/2: 1$: Sopron, VI. Earinus elator (Fabricius, 1804) — V/l: ló*: Kőszeg: Szabó-hegy, V.; VI/2: Szőce, IV., 2$: Tanakajd, fénycsapda, IV. — Elterjedése Európában: Írország, Anglia, Svédország, Németország, Ausztria (NIXON 1986: 227) és Oroszország, Ukrajna (TOBIAS 1986: 291; E. nitidulus néven). Magyarszágon számos helyen került elő, legközelebb Zákányon és Bakonyán. ALYSIINAE Alysiini Alysia alticola (Ashmead, 1890) (?=Alysia soror Marshall, 1894) — V/l: ló*: Kőszeg-Szabó-hegy, VI. — Ashmead a fajt a Nearktikumból írta le, ahonnan (Kanada, USA) számos helyről ismerjük (WHARTON 1986: 495). Egyetértve Wharton-nal az Alysia soror valószínűleg azonos az A. alticola-va\, azaz fiatalabb szinonimja. Az A. soror-X Angliából és az európai Oroszországból (Kola-félsziget) ismerjük. Az A. alticola-X Mongóliából is jelentették (PAPP 1999b: 223). A magyar fauna új faja. Alysia mandibulator Nees, 1811 — V/3: 1$: Farkasfa, VI. Alysia manducator (Panzer, 1799) — 1/2: 1$: Kám: Jeli arborétum, VIII.; VI/2: lo*: Nádasd, erdészlak, VIII. Alysia puncticollis Thomson, 1895 — V/l: lo*: Kőszeg, V. Alysia tipulae (Scopoli, 1764) — V/l: ló*: Gyöngyösfalu: Pőse [-Pose]; V/3: Csörötnek: Huszászi, V-VI., ló*: Farkasfa, VI. Aphaereta brevis Tobias, 1962— V/l: 19: Kőszeg: Meszes-völgy, VI., ló*: Velem, VI. Asobara rufescens Förster, 1862 — V/l: 19: Velem, VI. Aspilota compressiventris Stelfox et Graham, 1951 — V/l: lo*: Kőszeg: Szabó-hegy, VI. Dapsilarthra subtilis (Förster, 1862) — VI/2: lo*: Hegyhátszentjakab, V. Pentaplaura pumilio (Nees, 1812)— V/l: 19: Velem, VI.
