Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Aromia moschata (Linnaeus, 1758) Awmia moschata - FREH 1878: 20 [1]; KASZAB 1937: 177 [2]; HEGYESSY 1992: 99 [3]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 151 [4]; KOVÁCS és HEGYESSY 1997a: 67 [5]; HEGYESSY et al 1999a: 225 [6]; NAGY 2002: 56 [7] Bozsok [3], Bozsok: Sötét-völgy [6], Felsőszölnök [4], Kőszeg [1], Kőszegi-hg. [2], Rum [6], Sárvár: Rába-ártér [6], Szombathely [3], Szombathely: belterület [6], Szombathely: Gyöngyös-part [6], Szombathely: Savaria-park [3], Vaskeresztes: Pinka-part, vízimalom [7], Velem: Kendig [6], Velem: Malom-rét [6], Velem: Szent Vid [5, 6] Khg: Bozsok, Collectio J. de Végh (1, SM); Bozsok: Sötét-völgy, 1996VII.6, fűzfa leveléről, PF (PFmgy); Velem: falu alatti rétek, 2002.V1I.20-VIII.3, bokorfüzesből, (tes), NF (1, NFmgy); Velem: Kendig, 1984.VIII.18, ÁL (MTM); Velem: Malom-rét, 1993.VI.29, fűzfa törzséről, (e), NF (1, NFmgy); Velem: Szent Vid, 1992.III.15. » V.10, kecskefűz (Salix caprea) élő ágának tükörfoltjából, HG (KFM). ŐV: Felsőszölnök, 1992.VII.6, KT (MM). Rm: Ikervár: Rába-part, 2003.VI.20-VII.5, bokorfűzesből, (tes), NF (1, NFmgy); Püspökmolnári: Rába-part, 2003.VI.7-20, ártéri füzes, (tes), NF (1, NFmgy); Rum, 1950.VI.25-30, BUDAI-ÉGY; Rum: Rába-híd, 2002.VII.14, vízparton talajról, (e), NF (1, NFmgy); Sárvár, 1975.VIII, (1, SM); Sárvár: Rába-ártér, 1981.VÏÏ.2, PF (PFmgy), 1981.VILI 1, PF (PFmgy). Vd: Vaskeresztes: Pinka-part, vízimalom, 2001.VII.5, fűzfa törzséről, (e), NF (1, NFmgy). Vv: Szombathely, 1987.VII.10, fűzről, (e), NF (1, SM), 1990.VII.5, VK (1, SM); Szombathely: belterület, 1987.VII. 12, fűzről, (e), NF (1, SM), 1990.VI.21, DR (1, SM); Szombathely: Gyöngyös-part, 1991.LX.L, Savaria Múzeum faláról, HG (KFM); Szombathely: Savaria-park, 1985.VI.24, El (1, SM). Nyugat-palearktikus elterjedésü faj. Hazánkban főként az ártéri füzesekben fordul elő, ahol helyenként nem ritka. Lárvája füzfélékben (Salix spp.) él, a beteg, de még élő fákat támadja meg. Kezdetben a kéreg alatt, majd a farészben rág, ott is bábozódik (HEGYESSY és KOVÁCS 1996). Az imágó júniustól augusztus elejéig rajzik, de elvétve még később is előfordulhat egy-egy példánya. Főleg a fűzfák ágain, törzsein található. Védett. Rosalia alpina (Linnaeus, 1758) Rosalia alpina-KASZAB 1937: 177 [1]; HEGYESSY 1992: 100 [2] Bozsok [2], Kőszegi-hg. [1]