Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Vv: Szombathely: belterület, 1987.VI.8, bodza virágáról, (e), NF (1, SM); Szombathely: Szentkirály, 1997.

VA, PF (PFmgy), 1998.IV. 18, PF (PFmgy), 1998.1V.24, PF (PFmgy). Nyugat-palearktikus faj, mely hazánk nagy részén elterjedt és gyakori. Sokfelé magas egyedszámban található, de nagy összefüggő térségekből teljesen hiányozhat is. Ilyen az Őrségi Nemzeti Park területe is, ahonnan a szervezett kutatások ellenére sem került elő. Lárvája különböző lombosfákban él, de leggyakrabban tölgyfajokban (Quercus spp.) fejlődik. Fejlődése két évig tart. Imágó alakban telel át, majd május elejétőljúlius végéig virágokon, főleg bodzán és galagonyán, vagy farakásokon található. Axinopalpis gracilis (Krynicki, 1832) Axinopalpis gracilis - HEGYESSY 1992: 98 [1]; KOVÁCS 1994: 148 [2]; HEGYESSY etal. 1999a: 224 [3] Kőszeg [3], Kőszeg: Chernel-kert [1,2, 3], Kőszeg: Vöröskereszt [3] Khg: Kőszeg, 1933.VII, HoG (MTM); Kőszeg: Chernel-kert, 1986.VI.19-20, (fcs), (1, SM), 1986VIII.5-6, (fcs), (2, MM; 2, SM), 1988.VII.4-5, (fcs), (1, NFmgy), 1988.VII.8-9, (fcs), (1, NFmgy), 1989.VI.28, (fcs), 1991.VII. 18, (fcs). Vd: Nárai: Nárai-erdő, 2004.VI.15, tölgyes szélén, (1), KSz (1, NFmgy). Pontomediterrán elterjedésü faj. A síkságtól a hegyvidékig egyaránt van hazai adata, a példányok többségét fényen gyűjtötték. Lárvája molyhos tölgy (Quercus pubescens), mandula (Prunus dulcis var. sativa), szilva (Prunus domestica), rózsa-fajok (Rosa spp.), pompás dió (duglans regia), mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata) és birs (Cydonia ablongd) ágaiban rág (KASZAB 1971; MEDVEGY 1987; KOVÁCS és HEGYESSY 1995, 1997a; KOVÁCS et al 2000). Fejlődése két évig tart. Az imágó június-júliusban rajzik, de egyes példányai elvétve még augusztusban is előfordulnak. Este és éjszaka aktív, fényen kívül kopogtatással is eredményesen gyűjthető. Obrium brunneum (Fabricius, 1792) Obrium brunneum - HEGYESSY 1992: 98 [1]; KOVÁCS 1994: 148 [2]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 150 [3]; KOVÁCS és HEGYESSY 1997a: 66 [4]; HEGYESSY et al 1999a: 224 [5]; KOVÁCS et al 2000: 209 [6] Bozsok [2, 5], Bozsok: Bozsoki-patak völgye [5], Bozsok: Irottkő [5], Farkasfa [2, 3], Farkasfa: Fekete-tó [2, 3], Kőszeg [6], Kőszeg: Hét-forrás [4, 5, 6], Kőszeg: Stájerházak [1,2, 5], Kőszeg: Vöröskereszt [5], Szakonyfalu: Grajka-patak völgye [3], Velem: Borha-forrás [5]