Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Leptura aurulenta (Fabricius, 1792) Leptura aurulenta - VÁNGEL 1906: 35 [1]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 147 [5]; KOVÁCS és HEGYESSY 1997a: 65 [6]; HEGYESSY et al. 1999a: 219 [7]; KOVÁCS et al. 2000: 207 [8] Strangalia aurulenta - KASZAB 1937: 177 [2]; HEGYESSY 1992: 91 [4] Strangalia aurulenta ab. lugdunensis - CSÍKI 1941: 332 [3] Cák [8], Csörötnek: Apátsági-erdő [5], Kőszeg [1], Kőszeg: Hármas-patak völgye [7], Kőszeg: Hét-forrás [7], Kőszeg: Irány-hegy [7], Kőszeg: Óház-tető [6, 7], Kőszeg: Stájerházak [7], Kőszegi-hg. [3, 7], Máriaújfalu [5], Velem [8], Velem: Hoszszú-völgy [7], Velem: Irottkő [4], Velem: Szerdahelyi-patak völgye [7] Khg: Cák, 1994.IV.20, szelídgesztenye {Castanea sativa) törzsből, MJ (MJmgy); Kőszeg: Hármas-patak völgye, 1997.III.29, korhadt éger {Alnus glutinosa) törzsből elpusztult példány, (e), NF (1, NFmgy), 2001.VII. 14, virágok körül röpködött, (h), NF (1, NFmgy); Kőszeg: Hét-forrás, 1991.IX.14, HG (KFM); Kőszeg: Irány-hegy, 1998.VII.25, virágról, PF (PFmgy); Kőszeg: Óház-tető, 1991.IV. 17. » VI. 15, bükk (Fagus sylvatica) tuskóból, HG (KFM); Kőszeg: Stájerházak, 1991.VIII.29, bükkös erdőben, (tes), HG (KFM); Kőszegi-hg., 1937.VI.22-VII.20, KZ (MTM); Velem, 1994.IV.8. » V.20, bükk {Fagus sylvatica) törzsből, MJ (MJmgy); Velem: Hosszú-völgy, 1996.VIII.10, virágról, PF (PFmgy); Velem: Irottkő, 1937.VIII.10, CZEGLÉDY (1, SM); Velem: Szerdahelyi-patak völgye, 1993.VII.22, BK. ÖV: Csörötnek: Apátsági-erdő, 1984.VIII.20, ÁL (MTM), 1990.VII.29, ÁL (MTM); Máriaújfalu, 1979.VII.30, ÁL (MTM). A Palearktikum délnyugati részében elterjedt faj. Hazánk hegyvidékein sokfelé gyűjtötték, de mindenütt csak kis példányszámban. KASZAB (1971) szerint bükkben {Fagus sylvatica), szelídgesztenyében {Castanea sativa), égerfajokban {Alnus spp.), nyírfajokban {Betula spp.), pompás dióban {duglans regia), fűzfajokban {Salix spp.) és nyárfajokban {Populus spp.) fejlődik, de egyéb lombosfákból, így közönséges gyertyánból {Carpinus betulus), hársfajokból {Tilia spp.), tölgyfajokból {Quercus spp.), juharfajokból {Acer spp.), sőt tűlevelűből {Pinus nigra) is leírták (KOVÁCS és HEGYESSY 1995, 1997a; KOVÁCS et al. 2000). A lárva korhadásnak indult, heverő törzsekben, tuskókban a farészben rág, ott is bábozódik. Az imágó júniustól augusztusig rajzik. A nőstények leggyakrabban heverő törzseken, a hímek főleg repülés közben, vagy virágokon figyelhetők meg. Leptura quadrifasciata Linnaeus, 1758 Strangalia quadrifasciata - FREH 1878: 21 [1]; HEGYESSY 1992: 92 [2] Strangalia4-fasciata-KASZAB 1937: 177 (FREH 1878 nyomán)