Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

szeklice- Carthamus tinctorius (KOVÁCS és HEGYESSY 1995); közönséges bojtorján - Arctium lappa, fehér üröm - Artemisia absinthium, keszeg saláta - Lactuca serriola (MERKL et al. 1996); közönséges aszat - Cirsium vulgare (KOVÁCS 1997); mezei fejvirág (Cephalaria transsylvanica), fehéres szamárkenyér - Echinops sphaerocephalus (KOVÁCS és HEGYESSY 1997b); magyar zsálya - Salvia aethiopis (KOVÁCS et al. 2000). Az imágó május-júniusban, tápnövényéről gyűjthető. Kőszegről FREH (1878) adata alapján ismerjük, de bizonyító példányunk nincs. Az Alpokaljáról a későbbi gyűjtések során nem került elő, Vas megyei előfordulása megerősítésre szorul. Agapanthia intermedia Gangibauer, 1884 Agapanthia intermedia - HEGYESSY et al. 1999a: 237 [1] Ják: Sorok-patak partja [1], Vasalja: Gencsi-patak partja [1] Khg: Velem: falu alatti rétek, 2004.V.31, varfüről, (e), NF (1, NFmgy); Velem: Malom-rét, 2002.V.25, varfűről, (e), NF (10, NFmgy), 2003.V.25, varfüről, (e), NF (4, NFmgy). Vd: Ják: Sorok-patak partja, 1993.VI.4, varfüről, KT (MM); Vasalja: Gencsipatak partja, 1993.VI.4, varfüről, KT (MM). KASZAB (1971) az Agapanthia violacea változatának tekintette, és hazánkban meglehetősen ritkának tartotta. Azóta már több helyről is előkerült (Budapest, Pákozd, Siófok, Sopron, Villány, Zirc - KASZAB 1971; Kisterenye - KOVÁCS és id. KOVÁCS 1995; Filkeháza - HEGYESSY és KOVÁCS 1997; Felsőtárkány - KOVÁCS 1997; Gyöngyös, Gyöngyöspata, Nagybátony - KOVÁCS és HEGYESSY 1997b; Pinnye HEGYESSY et al 1999a; Battonya, Kistompa, Kistompapuszta - HEGYESSY et al. 1999; Aggtelek, Jósvafő, Szögliget - KOVÁCS és HEGYESSY 1999; Pomáz, Solymár - HEGYESSY et al. 2000; Dunakiliti - MEDVEGY 2001a; Abaliget, Boda, Bolhó, Cún, Kétfalu, Orfü, Őrtilos, Pellérd, Simonfa - HEGYESSY és KOVÁCS 2003). A kutatók véleménye megoszlik a tekintetben, hogy önálló faji státuszt kapjon-e. Hazánkból először KOVÁCS és id. KOVÁCS (1995) közölte önálló fajként. Valószínűleg Agapanthia violacea-nak határozva sok gyűjteményben megtalálható. Lárvája elsősorban mezei varfü (Knautia arvensis) szárában fejlődik, de leírták magyar varfűből (Knautia drymeia) is (KOVÁCS 1997). Az imágó május-júniusban, tápnövényéről gyűjthető. A velemi Malom-rét szélén egy gondozatlan gyümölcsösben, varfűfoltokon többször is nagyobb számban volt megfigyelhető. Agapanthia villosoviridescens (De Geer, 1775) Agapanthia villosoviridescens - KASZAB 1937: 178 [1]; HEGYESSY 1992: 112 [2]; KOVÁCS 1994: 159 [3]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 156 [4]; HEGYESSY et al 1999a: 237 [5]; NAGY 2002: 58 [6]