Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

1994; Mátraverebély - KOVÁCS és id. KOVÁCS 1995; Lillafüred, Miskolc, Szilvás­várad - MERKL et al. 1996; Fóny, Füzérradvány, Kovácsvágás, Sárospatak, Sátoral­jaújhely, Tarcal, Telkibánya - HEGYESSY és KOVÁCS 1997; Aggtelek, Cserépfalu ­KOVÁCS 1997; Mátrafüred, Rudabányácska - KOVÁCS és HEGYESSY 1997a; Gyöngyösoroszi - KOVÁCS és HEGYESSY 1997b; Sárvár - HEGYESSY et al. 1999a; Szögliget - KOVÁCS és HEGYESSY 1999; Budakeszi, Nagykovácsi, Solymár, Szokolya - HEGYESSY et al. 2000; Bódvaszilas, Edelény, Jósvafő, Nagybátony ­KOVÁCS et al 2000; Lengyel - HEGYESSY és KOVÁCS 2003; Bátorliget - KOVÁCS és HEGYESSY 2003). Elsősorban hársfajokban (Tilia spp.) fejlődik, de leírták bükk­ből (Fagus sylvatica), mogyoróból (Corylus sp.), somból (Cornus sp.) - (MEDVEGY 1987); kőrisből (Fraxinus sp.) - (KOVÁCS és HEGYESSY 1995) tölgyfajokból (Quercus spp.) - (HEGYESSY és KOVÁCS 1997); berkenyéből (Sorbus sp.) és fűzfá­jukból (Salix spp.) - (KOVÁCS 1997) is. Lárvája különböző vastagságú ágak kérge alatt rág, majd bábozódni sekélyen a farészbe húzódik (HEGYESSY és KOVÁCS 1996). Az imágó május-júniusban rajzik, főleg a tápnövényének száraz ágain található. Deroplia genei (Aragona, 1830) Stenidea Foudrasi - FREH 1878: 21 [ 1 ] Deroplia Genei -KASZAB 1937: 178 [2] Stenidea genei - HEGYESSY 1992: 112 (FREH 1878 és KASZAB 1937 nyomán); KO­VÁCS 1994: 158 [3]; HEGYESSY et al 1999a: 236 [4] Deroplia genei - MEDVEGY 2001a: 185 (KASZAB 1937 és HEGYESSY et al. 1999a nyomán) Kőszeg [1,3, 4], Kőszeg: Király-völgy [4], Kőszegi-hg. [2, 4], Velem: Gesztenyés [4] Khg: Kőszeg, 1983.II.4, (tr), PA (1, MM); Kőszeg: Király-völgy, 1938.XI.8, VA (coll. Csiki) (MTM); Kőszegi-hg., 1936.V.20-22, Univ. Budapest (MTM); Velem: Gesztenyés, 1991.IV. 13, szelídgesztenye ágáról, (k), MM (MMmgy). Pontomediterrán elterjedésü faj. Az alacsonyabb hegy- és dombvidék meleg tölgye­seiben előforduló ritka faj, melyet hazánkban csak kevés helyen gyűjtöttek (Sukoró - KOVÁCSNÉ MURAI 1955; Balatonudvari, Vászoly - RETEZÁR és SZÉKELY 1995; Noszvaj - MERKL et al 1996; Sátoraljaújhely - HEGYESSY és KOVÁCS 1997; Kő­szeg, Velem - HEGYESSY et al. 1999a; Budapest, Buda, Isaszeg, Mogyoród, Pomáz, Solymár, Szentendre, Szentendrei-sziget - HEGYESSY et al 2000; Gyöngyös - KO­VÁCS et al 2000; Pilis: Nagy-Csikóvár - MEDVEGY 2001a; Kisszékely, Mecsek, Pécs, Simontornya - HEGYESSY és KOVÁCS 2003) (26. ábra). Lárvája elsősorban tölgy faj okban (Quercus spp.), a Coraebus florentinus díszbogár gyűrüzése miatt el­halt vékony ágakban fejlődik, de megtalálható szelídgesztenyében (Castanea sativa) is (MERKL et al. 1996). Imágóként telel át, kora tavasztól májusig, tápnövényéről kopogtatható, vagy begyűjtött ágakból nevelhető. Védett. (IV. tábla: c)

Next

/
Oldalképek
Tartalom