Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Európai elterjedésü faj. Hazánkban főleg a hegy- és dombvidéken gyakori, az Alföldről kevesebb adata van. Elsősorban hársfajokban (Tilia argentea, T. cordata, T. platyphyllos) él, de tölgyfajokból (Quercus spp.), pompás dióból (Juglans regia) és mogyoró faj okból (Corylus spp.) is leírták (KOVÁCS és HEGYESSY 1995). Lárvája különböző vastagságú ágak kérge alatt, majd a farészben rág, ott is bábozódik. Az imágó májustól augusztusig a tápnövény száraz gallyain található. Fényre is repül. Exocentrus punctipennis Mulsant et Guillebeau, 1856 Exocentrus punctipennis - CSÍKI 1941: 332 [1]; HEGYESSY 1992: 111 (CSÍKI 1941 nyomán); HEGYESSY et al. 1999a: 235 [2] Kőszeg: Chernel-kert [2], Kőszegi-hg. [1] Khg: Kőszeg: Chernel-kert, 1991.VIII.8, (fcs); Kőszegi-hg., 1937, KZ (1, SM). Pontomediterrán elterjedésü faj. Hazánkban szórványosan fordul elő, ritkább, melyet a síkságtól az alacsonyabb hegyvidékig egyránt gyűjtöttek. Lárvája főként a szilfajok (Ulmus spp.) száraz ágaiban fejlődik, de megtalálható tögy- (Quercus spp.), fűz(Salix spp.) és mogyorófajokban (Corylus spp.), valamint előfordul pompás dióban (Juglans regia) is (KOVÁCS és HEGYESSY 1995). Fő rajzási ideje május végétől júliusig tart, de néha egy-egy példánya még később is megfigyelhető. Az imágó rozséról, száraz ágakról kopogtatható, fényre is repül. Pogonocherus decoratus Fairmaire, 1855 Pogonocherus decoratus-KOVÁCS 1994: 158 [1]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 156 (KOVÁCS 1994 nyomán) Kondorfa [1], Kondorfa: Sásos-erdő [1], Őriszentpéter: Bárkás-tó [1], Szalafo [1] ŐV: Kondorfa, 1984.IX.30, PA (1, MM); Kondorfa: Sásos-erdő, 1984.IX.30, PA (2, MM); Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1983.X.8, PA (1, MM); Szalafo, 1983X.8-9,PA(1,MM). Európai elterjedésü faj. Nálunk viszonylag ritka, hazánkban csak kevés helyen gyűjtötték. Az Örségen kívül Asotthalomról, Fenyőfőről, Porvárói, Szentgálról, Veszprémből (MEDVEGY 1987), Debrecenből (KOVÁCS et al. 1995), Füzérről, Sátoraljaújhelyről (HEGYESSY és KOVÁCS 1997), Ágfalváról, Sopronból (HEGYESSY et al. 1999a), Budakesziről, Budapestről, Csornádról, Dabasról, Dunakesziről, Gödöllőről, Pomázról, Taksonyból (HEGYESSY et al. 2000), Fótról, Lovasról (KOVÁCS et al. 2000) és Balatonlelléről (HEGYESSY és KOVÁCS 2003) van hazai adata. Lárvája fenyőfélék száraz ágaiban él, a kéreg alatt rág, bábozódni a farészbe vonul (HEGYESSY és KOVÁCS 1996). A bábbölcsőből az imágók kiszedésével, vagy tápnövényéről, kopogtatással gyűjthető.