Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Oriszentpéter: Bárkás-tó, 1983.V.23, PA (1, SM); Szalafo: Borjas-erdő, 1985.V.3., RI (RImgy); Szalafo: Felsőszer, Szala-rét, 1993.V.7., VK (1, SM); Szalafo: Nyúzó-völgy, Szala-rét, 1994.VI.14., DR (1, SM); Szőce: tőzegmohaláp, 1979.V.15, MO (MTM). Vd: Horvátzsidány: Kőszegi-erdő, 1980.VI.17., SzD (3, SM); Kőszeg: Alsóerdő, 1990.V.3., TK; Nárai: Nagy-hálási-erdő, 2004.VI.8., tölgyfarakásról, (e), KSz (2, NFmgy); Nárai: Nárai-erdő, 2001.V.20, tölgyfarakásról, (e), NF (1, NFmgy); Nemesmedves, 1979.VI.3., ÁL (MTM); Pornóapáti: Apáti-erdő, 2001.V.26., tölgyfarakásról, (e), NF (1, NFmgy); Vaskeresztes: Pornóapáti-patak völgye, 2001.V.20, tölgyfarakásról, (e), NF (1, NFmgy). Vh: Nádasd: Nagy-erdő, 1987.V.24, tölgyfarakásról, (e), NF (1, NFmgy; 4, SM), 1987.V.30, tölgyfarakásról, (e), NF (1, SM); Sárvár: Bajti, 1981.V.26., PF (PFmgy), 1982.V.31, PF (PFmgy), 1982.VI.20, PF (PFmgy), 1983.VI.18, PF (PFmgy). Vv: Egyházasrádóc, 1961.VI. 15, VI (1, SM); Szombathely: Szentkirály, 1995.VI.15, PF (PFmgy); Vát, 1990.V.20, PF (PFmgy). A Palearktikum nyugati részében fordul elő. Hazánkban az Alföld, illetve a dombés hegyvidék tölgyerdeiben általánosan elterjedt és helyenként nagyon gyakori. Elsősorban tölgyfajokban (Quercus cerris, Q. robur, Q. petraea, Q. pubesens) él, de megtalálható szelídgesztenyében (Castanea sativa), közönséges gyertyánban (Carpinus betulus), bükkben (Fagus sylvatica), fűzfajokban (Salix spp.) és fehér akácban (Robinia pseudoacacia) is (KASZAB 1971; KOVÁCS és HEGYESSY 1995). Lárvája főleg a vastagabb ágak és törzsek kérge alatt rág, bábozódni a farészbe húzódik. Az imágó április végétől júliusig, főleg farakásokon található. Plagionotus detritus (Linnaeus, 1758) Clytus dedritus - FREH 1878: 21 [1] Plagionotus detritus - VÁNGEL 1906: 36 [2]; KASZAB 1937: 177 (FREH 1878 és VÁNGEL 1906 nyomán); HEGYESSY 1992: 105 [3]; KOVÁCS 1994: 153 [4]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 153 [5]; KOVÁCS és HEGYESSY 1997a: 68 [6]; HEGYESSY et al. 1999a: 230 [7]; KOVÁCS et al. 2000: 213 [8]; NAGY 2002: 57 [9] Apátistvánfalva: Zsida-patak völgye [3, 5], Cák [8], Csörötnek: Apátsági-erdő [5], Csörötnek: Huszászi-patak völgye [3, 5], Kőszeg [1,2, 3], Kőszeg: Gesztenyés [7], Kőszeg: Parkerdő [7], Kőszeg: Vöröskereszt [3, 7], Kőszegi-hg. [3], Nagyrákos [5], Oriszentpéter: Bárkás-tó [3, 4.5], Sárvár: Bajti [7], Tömörd: Ilona-völgy [6, 7], Vaskeresztes: Pornóapáti-patak völgye [9], Vát [7], Velem: Borha-forrás [7], Velem: Velemi-erdő [3, 7] Khg: Cák, 1990.1.24, Castanea sativa törzságból, MJ (MJmgy); Kőszeg, 1937.VI.20, lakásban, VA (1, SM); Kőszeg: Gesztenyés, 1994.VI.2, PF (PFmgy), 1994.VI.18, PF (PFmgy), 1995.VI.3, PF (PFmgy), 2000V.13,