Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

(1, SM), 1987.VII.22., kökényről, (k), NF (2, SM); Perenye: Külső-erdő, 1992.VI.13., (fh), NF (1 NFmgy); Pornóapáti: Pornói-erdő, 2001.V.26., tölgyfarakásról, (e), NF (1, NFmgy); Szombathely: Parkerdő, 1998.V.27., veresgyűrűsom virágáról, PF (PFmgy); Vaskeresztes: Pornóapáti-patak völgye, 2001.V.20., tölgyfarakásról, (e), NF (1, NFmgy). Vh: Kám: Jeli Arborétum, 1983.V.29, PA (1, MM), 1985.V.23., VK (1, SM); Ostffyasszonyfa, 1991.V.22., HG (KFM); Sárvár: Bajti, 1977.VI.1., PF (PFmgy), 1981.VI.9, PF (PFmgy), 1982.VI.20, PF (PFmgy), 1983.V.18, PF (PFmgy), Szemenye, 1979.VI.2, RI (1, SM). Vv: Porpác, 1988.V.8, (fh), PA (1, SM); Szombathely, WF; Szombathely: Szentkirály, 1995.V30, PF (PFmgy), 1995.V.31, PF (PFmgy), 1996.VI.16, PF (PFmgy), 1996.VI.25, PF (PFmgy), 1998.V.11, PF (PFmgy); Vát, 1988.VI.16, PF (PFmgy), 1989.V.18, DR (1, SM); Vát: Kőris-patak völgye, 2005.V.21, virágzó cserjékről, (h), NF (2, NFmgy). A Palearktikum nyugati részében elterjedt faj. Hazánkban a síkságtól a hegyvidékig egyaránt előfordul és gyakori. Lárvája főleg tölgyfajokban (Quercus spp.) fejlődik, de más lomblevelű fákban, például bükkben (Fagus sylvatica), közönséges gyertyánban (Carpinus betulus), fehér akácban (Robina pseudoacacia), szelídgesztenyében (Castanea sativa), pompás dióban (Juglans regia), mandulában (Prunus dulcis var. sativa), vadcseresznyében (Prunus avium), ringlóban (Prunus domestica italica), kökényben (Prunus spisnosa), birsben (Cydonia oblonga), kutyabengében (Frangula alnus), veresgyűrüsomban (Cornus sanguined), csíkos kecskerágóban (Euonymus europaeus), cserszömörcében (Cotinus coggygria), pukkantó dudafurtben (Colutea arborescens), valmint juhar- (Acer spp.), szil- (Ulmus spp.), fűz- (Salix spp.), nyár- (Populus spp.), éger- (Alnus spp.), rózsa- (Rosa spp.), galagonya(Crataegus spp.), mogyoró- (Corylus spp.) és szőlőfajokban (Vitis spp.) is megtalálható (KASZAB 1971; KOVÁCS és HEGYESSY 1995, 1997a; MERKL et al. 1996; KOVÁCS 1997; KOVÁCS et al. 2000). A lárva eleinte a kéreg alatt, majd mélyen a fatestben rág, ott is bábozódik. Kétéves fejlődésű. Az imágó április végétől júliusig, főleg farakásokon, vagy virágzó fákon, cserjéken található. Clytus lama Mulsant, 1847 Clytus lama - HEGYESSY 1992: 104 [1] Velem: Irottkő [1] Kgh: Kőszeg: Hörmann-forrás, 2000.V.18, lucfarakásról, (e), NF (1, NFmgy); Kőszeg: Paradicsomos, 1999.VII.5, lucfarakásról, (e), NF (1, NFmgy); Kőszeg: Vöröskereszt, 2000.V.18, lucfarakásról, (e), NF (1, NFmgy), 2000.V.21, lucfarakásról, (e), NF (1, NFmgy), 2000.V.27, lucfarakásról, (e), NF (3, NFmgy), 2000.VI.4, lucfarakásról, (e), NF (2, NFmgy), 2000.VI.il, lucfarakásról, (e), NF (6, NFmgy), 2000.VI.20, lucfarakásról (e), NF (3, NFmgy), 2003.V.31, erdeifenyő-farakásról, (e), NF (9, NFmgy), 2003.VI.14,