Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

(e), NF (1, NFmgy); Szombathely: Parkerdő, 2001.VI.29., tölgyfarakásról, (e), NF (1, NFmgy); Tömörd: Ilona-völgy, 1991 .V.25., Quercus petraea kérge alól, HG (KFM); Vaskeresztes: Pornóapáti-patak völgye, 2001.V.20., tölgyfarakásról, (e), NF (1, NFmgy), 2001.V.26., tölgyfarakásról, (e), NF (1, NFmgy), 2001.VI. 10., tölgyfarakásról, (e), NF (1, NFmgy). Vh: Sárvár: Bajti, 1977.VI.1., PF (PFmgy), 1981.VI.8, PF (PFmgy), 1982V.22, PF (PFmgy), 1982.V.31, PF (PFmgy), 1983.V.18., PF (PFmgy). A Palearktikum nyugati részében elterjedt faj. Hazánkban az Alföldön, a domb- és hegyvidéken egyaránt előfordul, helyenként gyakori. Lárvája tölgyfélék (Quercus spp.) törzseinek és ágainak a kérge alatt fejlődik, majd a fa belsejében, vagy a kéreg alatt bábozódik (HEGYESSY és KOVÁCS 1996). A Kőszegi-hegységben (Velem) szelídgesztenyéből (Castanea sativa) is előkerült (KOVÁCS et al. 2000). Az imágó május végétől augusztusig, főleg farakásokon, vagy száraz törzseken található. Xylotrechus rusticus (Linnaeus, 1758) Xylotrechus rusticus - KUTHY 1897: 179 [1]; KASZAB 1937: 177 [2]; HEGYESSY 1992: 103 [3] Rusticoclytus rusticus - HEGYESSY et al. 1999a: 228 [4]; NAGY 2002: 57 [5] Bozsok [3], Kám: Jeli [4], Kőszeg [1,4], Kőszeg: Gesztenyés [4], Kőszegi-hg. [2], Nemeskolta: Dombi-rét [4], Sárvár: Bajti [4], Vaskeresztes: Pinka-part [5] Khg: Bozsok, Collectio J. de Végh (1, SM); Kőszeg, PJ (MTM); Kőszeg: Gesztenyés, 1994.VI.18., PF (PFmgy). Rm: Püspökmolnári: Rumi-erdő, 2001.VI.26., fuzfarakásról, (e), NF (3, NFmgy). Vd: Vaskeresztes: Pinka-part, 2001VI. 10., nyárrönkről, (e), NF (2, NFmgy). Vh: Kám: Jeli, 1994.V.22, nemes nyár-farakásról, PF (PFmgy); Sárvár: Bajti, 1983.V.18,PF (PFmgy). Vv: Nemeskolta: Dombi-rét, 1989.V.27, nyárfarakásról, (e), NF (2, NFmgy). Euroszibériai elterjedésü faj. Hazánkban az Alföldön, a domb- és hegyvidéken egyaránt megtalálható, nem ritka. Elsősorban nyárfélékben (Populus spp.) él, de megtalálható nyír- (Betula spp.), fűz- (Salix spp.), hárs- (Tilia spp.), tölgy- (Quercus spp.) és szilfajokban (Ulmus spp.), valamint bükkben (Fagus sylvatica), pompás dióban (Juglans regia) is (KASZAB 1971; MERKL et al. 1996). Lárvája a vastagabb törzsekben fejlődik, mélyen a fában bábozódik (MEDVEGY 1987). Az imágó májustól júliusig, főleg farakásokon, vagy heverő törzseken található. Clytus arietis (Linnaeus, 1758) Clytus arietis - FREH 1878: 21 [1]; KASZAB 1937: 177 [2]; HEGYESSY 1992: 104 [3]; KOVÁCS 1994: 152 [4]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 152 [5]; KOVÁCS és