Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Callidostola aenea - KovÁCS 1994: 150 [2]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 151 [3]; KOVÁCS és HEGYESSY 1997a: 67 [4]; HEGYESSY et al. 1999a: 227 [5]; KOVÁCS etal. 2000: 211 [6] Bozsok: Holt-hegy [5], Kőszeg [1,5], Kőszeg: Alsó-erdő [5], Kőszeg: Hét-forrás [4, 5, 6], Kőszeg: Hörmann-forrás [5], Kőszeg: Parkerdő [5], Oriszentpéter: Bárkás-tó [2, 3], Szombathely: Szentkirály [5], Velem: Szent Vid [5] Khg: Bozsok: Holt-hegy, 1992.V. 16, lucfarakásról, (e), NF (3, NFmgy); Kőszeg: CsE (MTM), 1980.VII. 14, RG (MTM); Kőszeg: Hét-forrás, 1991.III.2. » III.22-24, Picea abies törzsből, ágból, HG-KT (KFM; MM), 1991.IV.24, P. abies törzsből, MJ (MJmgy), 1991.XII.31, P. abies törzsből, MJ (MJmgy), 1992.1.22, P. abies törzsből, MJ (MJmgy); Kőszeg: Hörmann-forrás, 1996.V.19, PF (PFmgy), 1998.V.9, PF (PFmgy); Kőszeg: Parkerdő, 1994.V.15, PF (PFmgy), 1994.V.21., PF (PFmgy), 1994.V.25, PF (PFmgy); Kőszeg: Vöröskereszt, 2000.V. 18, lucfarakásról, (e), NF (1, NFmgy); Kőszegi-hg., 1994.V.15, PF (4, SM), 1994.V.21, PF (1, SM); Velem: Szent Vid, 1991.VI.16., PF (PFmgy). ÖV: Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1983.V.23, PA (3, MM), 1985.V.23, SzD (SzDmgy), 1993.V.23-26, RI (RImgy). Vd: Kőszeg: Alsó-erdő, 1990.V.13, TK. Vv: Szombathely: Szentkirály, 1995.V.7., PF (PFmgy), 1996.V.3, PF (PFmgy), 1996. V.15, PF (PFmgy), 1996.V.22, PF (PFmgy), 1997.V.2, PF (PFmgy), 1997. V.7., PF (PFmgy), 1998.IV.27, lue gallyakról, PF (PFmgy). Euroszibériai elterjedésü faj. Hazánkban az Alföldön és a hegyvidéken egyaránt előfordul, de eddig csak kevés helyen gyűjtötték. Vas megyén kívül a Zemplénihegységből (Füzér), a Pilisből (Csobánka, Pilisszentkereszt), a Körös-Maros közéről (Póstelek), Somogyból (Zákány), Sopron környékéről és Pápáról van hazai adata (KASZAB 1971; KOVÁCS 1994; HEGYESSY és KOVÁCS 1997, 2003; KOVÁCS és HEGYESSY 1997a; HEGYESSY et al. 1999a, 1999b, 2000; KOVÁCS et al. 2000; MEDVEGY 2001a) (18. ábra). Elsősorban lucfenyőben (Picea abies) fejlődik, de leírták erdeifenyőből (Pinus sylvestris), jegyenyefenyőből (Abies alba), közönséges borókából (Juniperus communis), bükkből (Fagus sylvatica), tölgyfajokból (Quercus spp.) és juharfajokból (Acer spp.) is (KASZAB 1971; KOVÁCS és HEGYESSY 1995, 1997a). A lárva vékony törzsek és ágak kérge alatt rág, bábozódni a farészbe megy (HEGYESSY és KOVÁCS 1996). Az imágó május-júniusban, főleg kidőlt lue törzseken, vagy lucfarakásokon található. (III. tábla: b) Callidium coriaceum (Paykull, 1798) Callidium coricaeum - FREH 1878: 21 [l]; KASZAB 1937: 177 (FREH 1878 nyomán) Palaeocallidium coriaceum - KASZAB 1971: 161 (FREH 1878 nyomán); HEGYESSY 1992: 101 (FREH 1878 és KASZAB 1937, 1971 nyomán); HEGYESSY et al