Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Ropalopus macropus (Germar, 1824) Rhopalopusmacropus-KASZAB 1937: 177 [1]; HEGYESSY 1992: 101 [2] Ropalopus macropus - HEGYESSY et al. 1999a: 226 [3]; NAGY 2002: 56 [4] Bozsok [2], Kőszegi-hg. [1], Nemeskolta: Dombi-rét [3], Szombathely: Szentkirály [3], Vaskeresztes: Pornóapáti-patak völgye [4], Vát [3] Khg: Bozsok, Collectio J. de Végh (1, SM); Velem, 1992.III.2., keltetett, HG (1, SM). ŐV: Hegyhátszentjakab: Vadása-tó, 2006.V.23. DR(1, SM). Vd: Vaskeresztes: Pornóapáti-patak völgye, 2001.V.26., gyertyánfarakásról, (e),NF(l, NFmgy). Vv: Nemeskolta: Dombi-rét, 1989.V.22., fuzfarakásról, (e), NF (1, NFmgy), 1989.V.27., fuzfarakásról, (e), NF (1 NFmgy); Szombathely: Szentkirály, 1995.V.24., PF (PFmgy), 1996.V.15., PF (PFmgy), 1996.V.18, PF (PFmgy), 1997.V.21., PF (PFmgy), 1998.V. 10-14., PF (PFmgy); Vát, 1983.VI.5, PF (PFmgy). Palearktikus elterjedésü faj. Hazánkban a leggyakoribb Ropalopus-faj, melyet az Alföldtől a hegyvidékig egyaránt gyűjtöttek. Sokféle fában és cserjében fejlődik: lue (Picea abies), vadalma (Malus sylvestris), nemes alma (Malus sylvestris var. domestica), birs (Cydonia oblonga), sárgabarack (Prunus armeniaca), ringló (Prunus domestica italica), mandula (Prunus dulcis var. sativa), pompás dió (Juglans regia), szelídgesztenye (Castanea sativa), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), európai zelnice (Prunus padus), narancseper (Maciura pomifera), bortermő szőlő (Vitis vinifera), kerti egres (Ribes uva-crispa), galagonyafajok (Crataegus spp.), közönséges mogyoró (Corylus avellana), veresgyűrűsom (Cornus sanguined), bangitafajok (Viburnum spp.), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), rózsafajok (Rosa spp.), kocsányos tölgy (Quercus robur), molyhos tölgy (Quercus pubescens), közönséges gyertyán (Carpinus betulus), mezei juhar (Acer campestre), tatárjuhar (Acer tataricum), korai juhar (Acer platanoides), kopasz szil (Ulmus minor), vénicszil (Ulmus laevis), rezgő nyár (Populus tremula), fekete nyár (Populus nigra), fehér fűz (Salix alba), kecskeíűz (Salix caprea) (MERKL et al. 1996; KOVÁCS és HEGYESSY 1995, 1997a; KOVÁCS 1997; KOVÁCS et al. 2000). Lárvája a kéreg alatt rág, bábozódni a farészbe megy. Az imágó április végétől június közepéig, főleg tápnövényeinek száraz ágain, rőzséjén, vagy farakásokon található. Ropalopus varini (Bedel, 1870) Rhopalopusspinicornis-HEGYESSY 1992: 100 [1] Egyházasrádóc [ 1 ] Vv: Egyházasrádóc, 1961.VII.8, VI ( 1, SM).