Az Alpokalja természeti képe közlemények 1. Az Alpokalja kutatók I. konferenciája előadásainak kivonatai (Szombathely, 1981)

Simon József: Vas megye tájvédelmi körzetei

Őrségi Tájvédelmi Körzet őrség neve a biológusnak, történésznek, néprajzosnak egyaránt ismerős. A hajdani őrispánság szabad őrtállóinak volt lakóhelye a vidék 18 községe. A történelmi és geobotanikai őrség határai csak részben fedik egymást. Az utóbbi alatt Körmendtől dél-nyugatra eső területet értjük, benne a Vendvidéket is. Az őrségi szabadok jogállásukat az 1681-es soproni országgyűlésen veszitették el. Ezután jobbágyként dolgoztak a sovány, agyagos földjükön, ahol a terméseredmények alig harmadát érték el később is az országosnak. Javulást az 196o-as évben kezdődő komplex melioráció jelentett. A humid éghajlat, a pszeudoglejes erdőtalaj az erdőtenyészetnek viszont optimumot jelent, igy erdősültsége 5o % feletti. Hasonlóan kiválóak a láp- és kaszálőrétjei, rajtuk értékes növényritkaságokkal, mint a tőzegmoha /Sphagnum/, sárgaliliom /Hémerocalis/, tárnics /Gentiana/ stb. Állatvilága is gazdag. Ugyancsak különleges értékei a vidéknek a ma is meglévő szeres települések és az, hogy az emberi beavatkozás még alig változtatta meg a táj arculatát. A tájvédelmi körzet 1978-ban alakult ki 39.ooo ha-on - elsődlegesen a természetes növénytársulások, a mikro- és makrofauna védelmére, a tájkép, a néphagyományok megőrzésére, a kulturált idegenforgalom elősegitésére. Kőszegi Tájvédelmi Körzet Kőszegi hegység hazánk nyugati határán mintegy lo km hosszan húzódik - az Alpok legkeletibb nyúlványaként. A táj két jól elkülönithető részre osztható: - erdőterület a hegység magas, északnyugati részén, - hegyaljai rész - gesztenyések, szőlők területe. A hegység erdeje hazánk egyik legértékesebb faállományát képezi. Szelidgesztenyéseit régebben Зооо holdra becsülték /ma már ennek csak nyomai vannak/. 70