Az Alpokalja természeti képe közlemények 1. Az Alpokalja kutatók I. konferenciája előadásainak kivonatai (Szombathely, 1981)
Horváth Ernő: A Ny-dunántúli lignitkutató fúrások ősnövénytani eredényei
nevezte fluviolakusztrikus időszaknak. A visszahúzódó /D-felé/ beltavat a folyamok követik, s útjukban lerakják jellegzetes folyami üledékeiket, a kereszt- és harántrétegzett folyami homokokat. Ezekben is növényi fossziliák maradtak fenn, utalva a környezeti viszonyokra. A felső-pliocénben megváltoznak a lefolyási viszonyok. A korábban déli lefolyás északira fordul. Az első időszakban lepusztul és elegyengetődik a szárazra kerülő tófenék, majd ismét kisebb vizek vágódnak belé. Ezek feliszapolődott medrében ismét növényi maradványokat találtunk. Ez a három szint tehát, melyekből a lemélyitett kutatófúrások növényi fossziliákat hoztak a felszinre és amelyek növényanyagáról az alábbiakban szólni szeretnénk. Előtte azonban még szólnunk kell a lignitkutatás és bányaszkodas eddigi múltjáról is. A felső-pannon lignittelepekre már régen felfigyeltek. 1872-ben végezték az első kutató fúrást Jáplamajornál, melyről annak idején TELEGDY ROTH L. számolt be. Kisebb bányaszkodas folyt már 1919-24- között Kőszeg-Pogányvölgyben, majd 194o-ben Toronyban és Ondódon. A toronyi telepkibuváson 1952-ig folyt a termelés, sőt 19 5 6-ban a széninséges időben kisebb mennyiséget újra termeltek. A Ny-Vas megyei barnakőszén kutatás komolyabb formában 1947ben indult meg, amikor a M. Ali. Szénbányászat JASK6 SÁNDORT bizta meg a terület bányaföldtani vizsgálatával. Jaskó Szombathely és Kőszeg környékén dolgozott főleg. Jelentését a Földt. Közi. 1948. évi kötetében adta közre. A lignitmezők feltérképezését szolgáló nagyobbszabásu fúrások 1961-64-ben voltak, amikor Ják, Nárai és Torony térségében mélyültek 5o-6o m mélységű fúrások, összesen 226. 1975-77-ben már csak a reménybeli területre, a mintegy 7o km-nyi területre összpontosultak a fúrások. Ekkor 46 fúrás került telepitésre. Ezek határozták meg a műre érdemes telepek kiterjedését és a szénvagyon készletét is, melyet 8oo millió 30