Annales musei comit. Castriferrei sectio hist.-natur., a. 1928. / A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályának évi jelentése az 1928. évről (Szombathely, 1928)

Tartalom

37 mok- és kavicsrétegek, valamint a hasonlókorú vasvárvidéki ho­mok és főleg agyagrétegek között. Azok a pannon-pontusi ré­tegek, melyek Baltavár vidékén a felszínen vannak, amelyek tulajdonképpen Pápáig húzód­nak le ÉÉK-nek a Rába men­tén, a Rábára merőleges vonal­ban Kisbér tájékán érnek véget. Itt erős emelkedésű löszdom­bokat találtunk, melyek keleti peremét alkotják a Hegyhátnak nevezett, szőlőkultúra alatt álló dombsornak. (Kisbér Baltavár mellett). A löszt folyami kavics váltja fel és ez a pontusi rétegek ki­sebb beszigetelődésétől elte­kintve, lehuzódik a Rába völ­gyébe, hol a völgyfenéken holocén áradmányok váltják fel. Avasvári lelőhelyen ilyen felszíni viszonyokat talá­lunk. Hogy részleteiben is is­mertessem, a lelőhely a Szom­bathely-Nagykanizsai DSzAV vonala mentén, Vasvár község állomásától Oszkó irányában mintegy 1100 m.-nyíre, a Mittly­­féle téglagyár anyafejtője. Itten ma 10 m.-es függőleges falat találunk, mely több apró ki­ugrással félkörben veszi körül a téglagyár épületeit. A partoldal szelvénye az alábbi: 1. Alluvium. 2. Lösz — Löss. 3. Levantei kavics — Levant. Schotter. 4 F. pontusi anyag és kavics. — Ob. pontisches Lehm u. — Schotter. 5. Ponticum. 2. kép.. A vasvári lelőhely szelvénye. — Geolog. Profil der Fundstelle von Vasvár. Original v. Ifj. Benda László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom