Annales musei comit. Castriferrei sectio hist.-natur., a. 1928. / A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályának évi jelentése az 1928. évről (Szombathely, 1928)
Tartalom
A;ufl. 1920.) című kitűnő orvostani mű a következőket írja: »Von praktischer Bedeutung ist das ebenfalls hämolitische Gift der Speiselorchel, Helvella esculenta, die Helvellasäure (Böhm Uj Kurz Arch.... S. 403), die vom Magen leicht resorbiert wird und ins Blut übergeht. Aus den frischen Pilz'en kann sie durch Auskochen mit Wasser entfernt werden«. —------(S. 511. Blutgifte.) Ennyi zavar és bizonytalanság után, főkép, mert a budapesti szakjelentés ingadozó fogalmazása és azon megjegyzése, hogy a kérdés »nincs kellőkép megvilágítva«, semmikép sem volt alkalmas arra, hogy megnyugtassa a kedélyeket, — elérkezettnek látszott az idő, hogy néhány nagynevű szaktekintély nyugodt Ítélete helyes mederbe terelje az egyre kényesebbé váló gombakérdés ügyét. így fordultam dr. Wettstein Richardhoz, a bécsi egyetem és botanikai intézet európahírü professzorához, ki hozzám intézett levelében a Helvella esculentára vonatkozólag egyebek közt szószerint a következőket írja: »A hivatalos osztrák codex alimentárius szerint e gombafaj gyűjtése, kiválogatása és elkészítése különös elővigyázattal történjék, mert tapasztalták, hogy élvezete sokszor rosszűllétet, sőt komoly megbetegedést okoz. Veszély nélkül csak egészen friss Helvella esculenta ehető, de ezt is elkészítés előtt !e kell forrázni, a tieforrázásra használt vizet pedig el kell önteni. — — E gomba árusítását tehát azokban a városokban, amelyeknek piacára ritkábban kerül iéjsCelkészítése sem általánosan ismert, eltiltandónak ítélem.<4 Wien, 1926. május 16. Prof. Dr Wettstein. 1927. március havában jelent meg a Természettudományi Közlönyben dr. Moesz Gusztáv nemzeti múzeumi osztályigazgató úrnak~»Eliető-e a papsapkagomba?« című szépen illusztrált értekezése, melyben hivatkozva a Szombathelyen lefolyt gomba-vitára, dr. Moesz a Helvella esculenta nevű papsapkagombáról (nálunk népiesen: kucsmagomba) a következőket írja: »A papsapkagomba ImérgeSj mert egy igen veszedelmes, a vérsejteket szétroncsoló mérget, helvellasavat tartalmaz; de azért ehető, mert ezt a mérget forróvizzel könnyen ki lehet vonni a gombából, vagy pedig aszalással ártalmatlanná tenni.« — A továbbiakban a magas nívójú cikk az ide vonatkozó külföldi irodalmat ismerteti és Schulzer István kiváló magyar gombász nyomán egy Helvellával történt mérgezési esetet beszél el, melynek három halottja és három súlyos 32