Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)

Természettudomány - PAUER Arnold: Adalékok a köszegvidéki gesztenyések történetéhez

200 Chernel Kálmánnak — a híres ornithologus, Chernel István, atyjának — az érdeme, hogy a kőszegi gesztenyeóriásnak az ismertetésével — 1864-ben — az ilyen természeti emlékekre a figyelmet először felhívta.

1

7) Ez a fa Kőszeg egyik legszebb részén az u. n. Király-völgyben található más tekintélyes nagyságú (a többi közt 746 és 428 cm. kerületű)

1

8) gesztenyefák társaságában, A mult század 60-as éveiben Stegmüller János kőszegi polgár tulajdona volt az a terület, ahol áll, később Czeke Gusztávé lett, aki 1917-ben a városnak ajándékozta. Chernel szerint .^egyenes törzsének kerülete gyökerétől négy láb magasságban 32 láb vastag" — 10.11 m. — „hatalmas első ágai pedig két ölnyi magasságban nőnek ki törzséből. A fa egész magassága körülbelül 60 lábnyi" — 18.96 m. — „lehet, s ha a vihar egyik fő ágát nem horzsolta volna le, tekintélyes sudarai még magasabbra emelkednének." Chernel adatait később Bcrbás egészítette ki.

1

0) E szerint a fa átmérője (4 láb magasságban) 100" 57"' 276 cm, kerülete tehát kb. 8.5 m, „köbtartalma 1413 köbláb, vagyis 19 öl, az összes fatömeg súlya 928 mázsa" volna. A faóriás, amennyire a Vasárnapi Újságban megjelent rajzból megállapítható, nagyjából még ma is abban az állapotban van, amilyennek Chernel 1864-ben látta, csupán a korábban a földig leérő és ott kígyóként kúszó főágai rövidültek meg és csak a kegyetlen kirándulók faragták le sok helyen kérgét, hogy nevüket a fán megörökítsék, Kőszeg városa kerítéssel vétette körül. A törzsére erősített táblával, — amelyen még a régi adatok (óriási gesztenyefa. Kb. 600 éves, kerülete 8.35 mtr.) olvashatók — a látogatók jóindulatába akarják, sajnos sikertelenül, ajánlani. A legújabb becslések szerint 800 éves lehet; kerülete 925 cm. Érdekes, hogy Lengyel Bálint, mikor 1897-ben hazánk néhány nevezetes nagy fáját ismertette,

2

0) ezt a gesztenyefát teljesen mellőzte. Pedig ez vastagabb, mint a bajmóci öreg hársfa (a talajtól 20 cm-re 840 cm, 60 cm-re 726 cm), a zselízi őstölgy (832 cm) és a Szentes mellett levő nyárfa (710 cm), csak az ábrányi nyárfa (19m) múlja felül. Sőt a 826 cm-es velemi gesztenyefa is vetekszik velük, a korábban leírt

2

1) hédervári nyárfa (755 cm) s a Pécs határában levő gesztenyefa (589 cm) pedig még e mellett is elmaradnak. Már Borbás is említi,

2

2) hogy „Chernél Ignác kőszegi birtokos szerint a velemi szőllőhegyeken 1819—20. körül szintén volt egy óriás gesztenyefa, melynek, madzaggal körülmérve 21—22 rőfnyi volt a körfogata. Már akkor korhadt állapotban volt és felülről egy deszka 1

7) Vasárnapi Újság. 1864. 27. sz. 264. 1

8) Gáyer i. m. p. 37. 3

1)a. 1

9) Erd. Lapok. 1885. 20) TTKözI. 1897. 441-461. 2

1) Erdoszeti és Gazdászati Lapok, 1867. 344") Erd. Lap. 1885.