Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)
Természettudomány - PAUER Arnold: Adalékok a köszegvidéki gesztenyések történetéhez
198 gatta és valószínűvé tette, Borbás 1885-ben 5) mégsem mert a kérdésről határozott véleményt mondani, holott a Vütöm hegycsoport (rohonci és borostyánkői hegyek) növényföldrajzi viszonyainak az Alpesek déli lejtőin díszlő flórához való hasonlóságát szembetűnőnek találta. Borbás határozatlanságának tulajdoníthatjuk, hogy ezekről az ősi gesztenyésekről a legújabb időkig 6) mint emberi kéz ültette erdőkről beszéltek. Ez lehetett az oka annak is, hogy a tudományos és hivatalos körök általában később sem tulajdonítottak a hazai gesztenyéseknek sok jelentőséget. Holott kívánatos lett volna, hogy a rájuk vonatkozó kutatások újra meginduljanak, mert eddig még kevés adattal rendelkezünk felőlük, aminthogy bizonyára figyelemre méltó megállapításokat várhatunk róluk még természetvédelmi szempontból is. Gáyer Gyulának legutóbb megjelent dolgozata, 7) amelyben a hazai gesztenyéseket a harmadkori flóra maradványainak jelölte meg, növényföldrajzi szempontból a kérdést lezárta ugyan, de joggal hisszük, hogy fokozottabb mértékben fog a fentebb emllített kutatások megindítására buzdítólag hatni, « Bár irodalmunkban — Borbás Vince néhány cikkén 8) kívül — alig olvashatunk róluk, a Borsmonostor-Rőt-Kőszeg-Cák-Velem községek határában húzódó gesztenyések, amelyek valamikor kb. 3000 holdat meghaladó, többé-kevésbbé összefüggő erdőséget alkothattak, 9) mindenképen megérdemlik a figyelmet. Jóllehet a lakosság épület-, bútor- és szerszámfa szükségletét főleg a gesztenyésekből fedezte, a cáki ősgesztenyés ma is kb. 600 hold terjedelmű, a XVIII. század elején pedig még Kőszegen is erdőségeket alkotnak a gesztenyések. 1 0) Ezt részben annak az előrelátó gondoskodásnak tulajdoníthatjuk, amellyel különösen a kőszegi városi hatóság a gyümölcsés gesztenyefák védelmének fontosságát felismerte s főleg a tűzvész veszedelme ellen igyekezett őket megvédeni. Már kerek száz évvel a főkormányszék 1799. jan. 8-án kelt rendeletének megjelenése előtt 5)*B. V. A szelidgesztenye hazai termőhelyéről és terméséről. Er d Lapok 1885. 142-160. 6) Fekete— Blattny: Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a magyar állam területén. Selmecbánya, 1913,94 — 130. 7) Gáyer Gyula: Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenorikumi flórasáv. Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. évkönyve, 1925. 20—27. 8) Erd. Lapok 1885. i. h. és Földmivelési érdekeink 1883. 474-75. V. ö. Turistaság és Alpinizmus 1926. 134—35. 1 0) „•.. Castaneas, aliasque Nuces, praetereo, quippe quarum arbores integris fere Nemoribus, circa Civitatem ubere fructu amoenum in modum silvescunt." Mathiae Bélii: Notitia Comitatus Castriferrei a Georgio Gyurkovits descripta. Kézirat a M Nemzeti Muzeum Széchenyi könyvtárában, p. 67—68, §. XIII«
