Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)

Természettudomány - BAICH Mihály: Az alsószelestei park

181 II. A kert története. A kertnek, mely korábban a szentgyörgyi Horváth-család tulajdona volt, mai alapjait gróf Festetits Andor (Böhönye, Tolnamegye) vetette meg. A Kultúregyesület felkérésére gróf Festetits 1927 január 14-én kelt levelében szives volt a kert megalapításá­nak történetét következőleg ismertetni: „1871 július elsején vettem át a birtokot, melynek urasági kertje akkor még igen kezdetleges állapotban volt, a kertnek még kerítése sem volt, a kastély keleti oldalán egy gyepterület húzódott lefelé, közel a kastélyhoz egy pár magastörzsü rózsafával, a nyugati oldalon a kastélyhoz közel egy keskeny fa és bokorültetvény hú­zódott, amögött gyepterület, melyen szarvasmarhák legeltek, — a kastély északi oldalán szelíd gesztenyefák és az üvegház voltak, útóbbi mögött szőllőhegy, a déli oldalán levő területen több öregebb fa, köztük egy tiszafabokor és egy Abies blordmanmana. 1872-ben megkezdtem a kert fejlesztését, a keleti gyepoldalt átalakítottam három terraszra, melynek középsője rózsakert volt, — a kert kerí­tését felállíttattam és az üres, puszta területeket megfelelő módon beültettettem különféle lombfákkal és fenyőfélékkel. 1873-ban a bécsi világkiállításon egy hamburgi cégtől vásároltam egy csomó disz­fenyőt, köztük az Abies cephalonica-i is, — későbben pedig még több Coniferát hozattam Erfurtból. A kertben található összes keresztesfenyőket pedig néhai gróf Erdődy István szívességéből a vörösvári erdőségekből hozattam. A kastély déli oldalán a kaputól átellenben az ottani terület jobb sarkán levő Cryptomeria japonica-i az üvegházból, ahol elég elgyengült állapotban volt, ültettem ki. Ezen kerti munkálatokat körülbelül 10 év alatt eszközöltem". Festetits gróf 1910-ben költözött el a birtokról s az azt követő időben a főtevékenység új épületek létesítésére, a korábbi tulajdonos akadályoztatása miatt az utolsó években elhagyott kert helyrehozatalára, az összenőtt és szorongó fáknak ritkítására, ille­tőleg konzerválására, az elhatalmasodott akácok kiirtására szorít­kozott. 1913-ban költözködött ide végre az új tulajdonos, e sorok írója. Még 1914-ben két kertészlakás, üvegház és melléképületek épültek fel a kert keleti végében, ugyancsak ekkor felmerül mára kert nyugat felé, kb. 15 kat. holddal való kibővítésének terve, de közbejött a háború. S ez nem csupán sok tervnek kivitelét tette lehetetlenné, de a háborús években munkaerő és kedv hiányában még a létező értékek fenntartása is nehézségekbe ütközött. A há­ború idejében külföldi növányanyag behozatala sem volt lehetséges, bár az a csereanyag, amit hazai magán- és nyilvános kertekből

Next

/
Oldalképek
Tartalom