Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)

VÁRADY Imre: A Kultúregyesület működése 1925. októberétől 1927. juniusáig

19 melynek szervezési munkáját példás körültekintéssel Horváth István oki. gazda, a szövetség titkára végezte. Ezeknek az előadásoknak átlag 40—50 főnyi állandó hallgatója volt. Száz körül mozgott a Szombathelyi Iparoskörben rendezett 17 előadás résztvevőinek száma, akik főként társadalmi és közgazdasági kérdések iránt érdeklődtek, de irodalmi és egészségtani tárgyú előadásokat is örömmel fogadtak. A Szombathelyi Kereskedelmi Kör szabadliceumát, melynek hallgatósága 30—40 főnyi szokott lenni, 10 különböző, a kör vezetősége által kijelölt tárgyú előadással látta el a szakosztály. A szociáldemokrata Összmunkás Dalárda tagjai számára rendezett és állandóan nagy érdeklődéssel kísért 25 előadás négy tárgykört ölelt fel kimerítőbb tárgyalásban. Fizikai és kémiai alapismeretek, testtani és egészségtani ismeretek, a XIX. század magyar irodalmának nagyjai és Magyarország földrajza képezték az előadások témáit. Végül 8 alkalommal tartottak a szakosztály tagjai szépszámú hallgatóság előtt különböző erkölcstani, irodalomtörténeti és földrajzi kérdésekről előadásokat a Keresztény Szocialisták Szakszervezetében, mely helyiségváltoztatás és vezetőségének másoldalú elfoglaltsága miatt nem volt képes a tervbe veti egész Iiceális munkaprogrammot lebonyolítani. E 120 népies ismeretterjesztő rendezésen kivül az egyesület támogatásával ment végbe a Csecsemővédő Egyesületnek „anyák iskolája" címen tartott 10 előadása, végül a művelt közönség számára részben az irodalmi délutánok és kulturesték keretében, részben önállóan további 6 tudományos felolvasást rendezett a szakosztály. Ezek között szerepelt Csányi Károly, az Iparművészeti Muzeum igazgatójának vetített képekkel kísért előadása a bútor történetéről, dr. Bognár Cecil egyetemi m. tanáré „A lelki élet egészségtanáéról és Glatz Oszkár festőművészé, aki „A képzőművészet, mint az emberi kulturák kifejezője" címen értekezett. Sem a munkásgimnázium, mely annak idején négy esztendőn át működött, sem a Iiceális előadásoknak azután követett módja nem vezetett megközelítőleg sem olyan eredményre, mint a rendezéseknek ez a decentralizálása. Ha már a kezdeményezés évében 136 értékes előadás számára sikerült komoly, okulni vágyó közönséget szerezni, bizton remélhető, hogy a szakosztály ez irányú működése a jövőben még szélesebb mederben folyhat majd, hiszen tiznél több olyan egyesülete, köre és népes asztaltársasága van még a városnak, melyeket egyelőre nem sikerült bevonni népművelési munkánkba, amelyeknek idegenkedése vagy közönye azonban bizonyára föl fog engedni az idei munka sikerének jótékony hatása alatt. 2*