Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)

Szépirodalom és irodalomtörténet - BÁRDOSI Németh János: Az apostolok lovain

109 Az apostolok lovain. Füzes fáról feslő bimbós botot vágok, Halkan lépek, ne sírjanak a virágok. A nagy határt lábam alá kanyarintom, Bort is iszom, van még néhány rongy forintom. Csupa jóság, osupa szépség piros szívem, Fütyörészek minden árva szívnek híven, Megterelem a tilosba tipró libát, Ne okozzon a nenőnek sok galibát. Hintó ha jön, félre állok vigalommal, Nem törődöm ilyen úri régi lommal, Csöndre intem csaholgató kutyuskámat, Kátyú hátán kacsingató kedvem támad. Cserebókra rá nem rontok semmi áron, Bujdosónak a szívemet is kitárom, Cigánykölyök kis ingére gombot tépek, Úgy szeretem ezt a tiszta mindenséget. János rótta ilyen vigan földi útját, Általlépte kilenc határ kilenc kútját, Tizedikből kancsót mert az égi szűznek, Engem is az égi szemek égig űznek. Jákob létrán lépikélek, láz se sújt már, Fütyörészek fűnek, fának, mint a bujtár Fizetésem hat nap öröm, egy nap álom, Piroskámmal a pitypangot patyolálom. Egyszerű bér bolondosbér, mely boldogan Szűzi méhén melengető mosolyt fogan, Száll a pitypang, szél szalajtja ezer ágon, Utamat az Istencsókos éjbe vágom.. . Bárdosi Németh János.