Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)
GÁYER Gyula: Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenoricumi flórasáv
37 »Rosenkranz 1. c. 390, — »E gesztenyéseket Mályusz Egyed tanácselnökön kivül eddig pontosan senki sem ismerte s az ő vezetése alatt jártam be én is számos kiránduláson az apró völgyekkel sűrűn megszaggatott s ezért a maga egészében csak lépésről lépésre megismerhető területet. — 30K c. 86. — 3"Itt áll a 925 cm kerületű, vidékünkön ma legnagyobb fa is, melyet Czeke Gusztáv 1917-ben Kőszeg városának ajándékozott. E fa közelében állott egy már régebben kivágott 820 cm kerületű fa s ma is áll egy 428 és egy 746 cm kerületű. — 32Az Aruncust és Castaneát a nép is kapcsolatba hozza, amennyiben Velem-en a Castanea him virágzatának rigya, az Aruncusnak pedig rigyás virág a neve. A rőti völgy legnagyobb gesztenyéje egy 770 cm kerületű óriás. Közelében áll egy 581 cm-es és egy már a tövén kettéágazó fa, melynek egyik törzse 4, másik 3.5 cm kerületű. — 33A kőszegi szőllőknek a gesztenyések helyére való településénél erre a bizonyítékra nem hivatkozhattunk, mert a kőszegi szőllőházak vagy ujabbkori kő- és téglaépületek vagy túlnyomó részben kezdetleges deszkabódék, Viszont Kőszegen a régi házak fájának vizsgálata szolgáltathatna adatokat. — 34Az a tény, hogy a nagybányai, illetőleg femezelyi római bányákban az ácsolat gesztenyefából készült (Fekete —Blattny 1. c. 104), megint csak azt bizonyítja, hogy a rómaiak a gesztenyeerdőt ott találták, mert aki gyümölcsfát ültet, az nem azért ülteti, hogy aztán bányafának kivágja. Thoroczkay grófnő közlése szerint a kolczvári gesztenyék előfordulásának körülményei is (öreg fák, kultivált helyektől távol) a spontaneitás mellett szólnak. — 35ßaich Mihály báró megfigyelése. — Szerinte különben a gesztenye a lombtakaró alatt is kicsirázhat és meggyökerezik. — aoßorb. Vasm. fl. 178. o. közölt méretek aligha vadon termő fákra vonatkoznak, — 37f. homospenna seminibus tribus conformibus, f. heterosperma seminibus lateralibus male evolutis. Az utóbbi alaknál néha 2 mag fejlődik nagyra, de ez a tulajdonság is az egyes fákon állandó jellegű. — 37bAz Aetna 20 m átmérőjű hires gesztenyéje sem egyéb, mint egy évezredekkel ezelőtt kiveszett anyatörzs perifériáján felsarjadzott törzsek csoportja (Schwerin MDDG. 1921, 184; Buscalioni 1, c. 1922, 229). — 38E fáról 2 egykorú, mintegy 100 éves akvarell létezik, egyik a kőszegi Chernel-család, a másik, pontos adatokkal ellátva, Sághy István dr. (Kámon) birtokában, mindkét képről pedig egyegy kópia a szombathelyi Muzeumban. A Sághy-féle kép szerint a fa kerülete: 6 klafter und 18 zoll. A fatörzs helye ma is meglátszik s egy törzsmetszet még 1914-ben megvolt a mariabrunni Forstversuchsanstalt birtokában, de a háborúban, amikor az intézetet kórházzá alakították, eltűnt s valószínűleg eltüzelték. — 39Rosenkranz I. c. 382. — 4°Neger, Die Laubhölzer, 1914, 43. — *«RikIi, Lebensbed, u. Veg. verh. d. Mittelmeerländer, 1912, 61. — 4 2Lovass Elemér szerint. — *3Qesztenyéseink rekonstrukciója nem csupán tájesztétikai, de utilitárius szempontból is megérdemelné a legszélesebb körű propagandát, sőt hivatalos beavatkozást, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a rekonstrukciónak nem import-anyaggal, hanem kizárólag ezzel a ritka egészséges és nagymagvu hazai anyaggal kell történnie. — 44Ugyanezt a jelenséget mutatja az állatvilág is, amennyiben pl. Velem-en Vipera és Salamandra maculata fordul elő s Végh Gyula bozsoki földbirtokos, iparmüv. muz. igazgató közlése szerint az alpesi és déli fajok találkozása a bogárfaunában is szembetűnő. Nevezetes a déli jellemű alga, Hildenbrandtia riimlaris (determ. Filarszky) előfordulása is a vidék forrásaiban, ahol vérpiros foltokkal élénkíti a köveket. Ez az alga pl. Tirolban is a déli részeken kivül csak az innsbrucki flóraszigeten fordul elő. — 45Hay. Xeroth. Pflrel. in Verh. z. b. Ges. 1908, 310; Pflgeogr. Steierm. 147. — 46ßot. Közi. 1914, 122-123. — 47MBL. 1924. — *sa Pillitz-emlitette helyen kivül: Köleskepeárok
