Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)

UJVÁRY Ede: Vasvármegye és Szombathely Város Kulturegyesületének története

VI fogékony és agilis polgármestere tette, aki az 1899. julius 25-i rendkívüli városi közgyűlésen bejelenti, hogy a város lakossága körében üdvös mozgalom indult meg egy vasmegyei kulturegylet alakítása érdekében, amely egylet a magyar nemzeti művelődés terjesztése céliából a kormány kilátásba helyezett támogatása mellett Összegyűjtené a vármegyei kulturára vonatkozó adatokat s igy kedvező alkalmat óhajtana nyújtani a vármegye népességének az önművelés mennél hathatósabb előmozditására. Célja egy kultúrpalotát felállítani, amely magában foglalná a vármegye területére vonatkozó régiségeket, felölelné a megyének gazdag ethnografiáját, a szépérzék és művészi izlés ápolására helyi vonatkozású festményekből képtárt szerezne és megvetné alapját egy megyei közkönyvtárnak, amely középponti igazgatás és felügyelet mellett a vármegye minden kis falujára kiterjesztené üdvös és művelő hatását. A képviselőtestület a polgármester bejelentését örömmel vette és javaslatára elhatározta, hogy teljes odaadással pártolja és magáévá teszi a Vasvármegyei Kultur-Egyesület eszméjét. Kívánatosnak tartja, hogy Szombathelyen, a vármegye székhelyén egy kultúrpalota építtessék és e célból felajánlja a Széli Kálmán u. déli oldalán elterülő városi közkert (Deák-liget) déli részét. Megbízza a pogármestert, hogy ezen szép és üdvös eszme megvalósítása céljából Vasvármegye közönségének a kormánynak, a Muzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének valamint a Dunántuli Közművelődési Egyesületnek támogatását megfelelő formában megszerezni igyekezzék. Szombathely város képviselőtestületének egyhangú és lelkes állásfoglalása, amelyhez ugyanazon évi augusztus hó 7-én tartott közgyűlésén a vármegye törvényhatósági bizottsága is hozzájárult és a további intézkedések megtételével az alispánt bízta meg, a Kultur-Egyesület alapítására irányuló törekvéseknek súlyt és tekintélyt kölcsönzött s nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az alapitóknak, akik között a vármegyei közélet azon korbeli összes vezetőférfiait, mint: gróf Batthyány Lajos nagybirtokost, dr. Edelmann Sebő főgimn. igazgatót, Éhen Gyula polgármestert, gróf Erdődy Gyula b. t. t. országgyűlési képviselőt, dr. Ernuszt József földbirtokost, Halász Ferenc kir. tanfelügyelőt, Jánossy Gábor árvaszéki jegyzőt, Kaffehr Béla lapszerkesztőt, Kárpáti Kelemen főgimn. tanárt, dr. Maróthy László nagybirtokost, Nagy Jenő vármegyei főügyészt, ReiszigEde főispánt, dr. Szabó László ügyvédet, gróf Széchenyi Jenő nagybirtokost, dr. Varga Gábor ügyvédet megtaláljuk, az augusztus 22én Károlyi Antal alispán elnöklete alatt megtartott értekezletéből kibocsátott felhívását a társadalom megértéssel és rokonszenvvel fogadta, ugy, hogy azonnal számosan jelentkeztek az egyesület tagjaiul. A vidéki közgyűjtemények felügyeletével és ellenőrzésével megbízott