Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)

GÁYER Gyula: Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenoricumi flórasáv

17 fordulnak elő, hogy őket a praenorikumban régóta honosoknak kell te­kinteni, legalább is az időtől fogva, hogy a praenorikurn jelenlegi bélye­gét megkapta. A praenorikumnak ugyanis, mint a subalpinumhoz vezető lépcsőfok­nak ebbeli jellemét nem annyira a részletek, mint inkább a nagy voná­sok adják meg: a fenyvesek nagy kiterjedése sajátos növényzettel, külö­nösen Pirolaceákkal, a bükkösök és kisérő növényeik nagy elterjedtsége, a callunetumok s mindezeket a nagy vonásokat részleteikben szinezik ki a subalpinus flóraelemek, melyek előfordulása különösen ott feltűnő, ahol már a fenyőerdők is elmaradnak. Mielőtt ezek után a praenorikurn déli elemeinek tárgyalására áttér­nénk, foglalkoznunk kell azzal a sajátságos ténnyel, hogy a praenorikumi flórasávba nem csupán dél felöl, hanem észak és kelet felöl is juthattak déli elemek. Eddig C3ak a praenorikurn déli mentében húzódó steyer-hor­vát silvosopannonikus flóráról beszéltünk, de most meg kell vizsgálnunk a területünk északi határán előforduló, eddig figyelmen kivül hagyott xerothermikus flóraszigeteket, valamint a Bakonynak vidékünkkel való kapcsolatát. * 3. Flóraszigetck a praenorikurn határán. Már a steyer praenorikurn déli határán húzódó Posruck és Windische Büheln flórája sok tekintetben eltérő a praenorikurn flóratypusától, reánk nézve azonban a terület északi határán, a grazi medence északi részében, a subalpinus flóra határterületén előforduló xerothermikus flóraszigetek fontosak. Ezek között legnevezetesebbek a Weizklamm, ahol alpesi flóraelemek mel­lett Ostrya, Philadelphus pallidus, Evonymus latifolius, Peltaria, Tha­licirum pseudominus 8 fordul elő. Gösting mellett mésztalajon Quer­cus lanuginosa, Potentilla arenaria, Bupleurum falcatum, Siler trilo­bum, Scorzonera austriaca, Fumana; Peggau mellett Minuartia seta­cea. Viola cyanea, Thalictrum foetidum, Alyssum transsylvanicum, Ge­ránium rotandifolium, Cerastium arvense f. adenophorum, 9 Fumana; a Plabutsch-on Quercus lanuginosa, Erythronium, Potentilla micrantha, Adenophora, Lactuca virosa, Linum hirsutum, Mercurialis ovata, a Schöckl lejtőjén Silene Otites, Hartberg mellett Viola Kitaibeliana, Asperula fynanchica 1 0 s ugyancsak mindeuiitt mésztalajon még több faj, melyről később lesz szó s mely a most felsoroltakkal egyetemben Steyer­országnak vagy csupán ezekről a pontjairól ismeretes vagy legközelebb csak Dél-Steyerországban, a windischgraz-luttenbergi vonaltól délre for­dul elő. S ki kell itt emelni, hogy a Castanea is Steyerországban a steyer praenorikurn északi határterületén, a köflach-graz-fiirstenfeldi vo­nal mentén éri el spontán elterjedésének északi határát. Hogyha a steyer flóraszigeteket egymással Összehasonlítjuk, fel fog tűnni, hogy azok már egymás között is igen sok eltérést mutatnak. Még

Next

/
Oldalképek
Tartalom